A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963
Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége
Az egyvetélős cséveváltó automaták legújabb típusai. Magyar Textiltechnika 1962. Dr. Kocsis József adjunktus : Die spezifische Drehung und ihre Messung"- während des Drehverzuges. Periodica Politechnica. 1962. A sodorvanyújtás optimális feltételeinek kialakítása a technológia exakt szabályozásán keresztül. 1962. Műsz. egyet, doktori disszertáció. Textiltechnológiák. Egyetemi jegyzet. Merényi Gábor adjunktus : Fadenführer an den Ringspinnmaschinen. Tanulmány. Melliand Textilberichte. 1963. A fonóballon tömegperturbációs jelenségeinek vizsgálata. Kandidátusi disz- szertáció, 1962. Baranyi Péter tanársegéd : Interlock varrógépek összehasonlító vizsgálata. Magyar Textiltechnika, 1962. Ivitz Rudolf tanársegéd : A külső hajtókar szerepe és beállítása forgódobos szövőgépeken. Magyar Textiltechnika, 1962. Lázár Károly tanársegéd : Durva síkhurkológépek. Magyar Textiltechnika, 1962. Iparban bevezetett kutatási eredmények : Meglévő szövőgépek fordulatemelése korszerűsítéssel, (dr. Jederán Miklós adjunktus) Többfonalas belsőlábítós nyüstemelő szerkezet, (dr. Jederán Miklós adjunktus) Szövetek szilárdsági vizsgálata c. kandidátusi értekezés eredményeit felhasználták az új szövetszabvány összeállításakor, (dr. Kóczy László docens) Új szintetikus szűrőszövet bevezetése. (Rákospalotai Növényolajgyár (dr. Kóczy László docens) Az új magyar gyártmányú gyűrűsfonógépeken alkalmazott ballonszabályozó gyűrűk. (Merényi Gábor adjunktus) A ,,4 a 4-en” rendszerű nyújtómű a gyorsjáratú szalagnyújtógépek prototípusain. (Merényi Gábor adjunktus) VASÚTI GÉPTAN TANSZÉK Tanszékvezető: Dr. Rudnai Guidó egyetemi tanár Kutatási tématerület: 1. Szerkezetek fárasztásának programozása és a kísérletek kiértékelése élettartam szempontjából. 2. Szerkezeti és terhelési szabálytalanságok befolyásának vizsgálata. 3. Terebélyes lemezalkatrészek alakítása robbantással. 4. Lemezszerkezetek ragasztása. 5. Egységes futómű kialakítása villamos- és Diesel-mozdonyok számáfa. ad 1. A szerkezetek kifáradására vonatkozó elméleti és kísérleti anyag feldolgozása az irodalom alapján megtörtént. A járművek terhelési spektrumainak folyamatos felvételére készült hisztométert tranzisztorizálással továbbfejlesztette a tanszék és megkezdték autóbuszok terhelési spektrumainak 109
