M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1945-1945
Harmadik rész
207 az ősi intézetnek megosztása révén a több mint kétszázéves tisztes múltja folytonosságának megszakadását, aggódva látja a mérnök- képzés egységének megbontását és különösen nem tartja a mai időt alkalmasnak új intézmény létesítésére. Akkor, amikor a vesztett háború, a harci események, majd az utána következő katonai igénybevétel, valamint a fosztogatásoktól súlyos károkat szenvedett intézet helyreállítása és részben újjáépítése kell minden gondoskodás tárgya legyen, amikor minden fillért az újáépítésre kell fordítani, nem szabad a rendelkezésre bocsátott kevés anyagi erőt még megosztani és részben a kettéosztás révén felvetődő igazgatási közköltség fedezésére fordítani. Elhatározta, hogy újabb harmadik emlékiratban a vallás- és közoktatásügyi, a földművelésügyi, a pénzügyminiszterhez és a miniszterelnök úrhoz jelentést tesz, azt elküldi a Műegyetem, valamint az új Agrártudományi Egyetem tanácsának is, és egyben kéri újból a kormányrendeletnek az erdőmérnöki osztályra vonatkozó részének hatálytalanítását. Ez ügyben a kar dékánja a rektor úr vezetésével kihallgatáson jelenik meg 1945 őszén a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnál, valamint a földművelésügyi miniszter úrnál is. Ezzel azonban még nem szűnik meg a nyugtalanság a kar kettéválasztása ügyében, bár Keresztúri Dezső dr., vallás- és közoktatásügyi miniszter úr március 29-én soproni látogatása alkalmából újból biztosítja a kart, hogy mindent elkövet a siker érdekében. Újabb lépést jelentett ez ügyben a kultuszminiszter úrnak folyó év június hó 21-re összehívott értekezlete, amelyen az egyetemi ügyosztály, valamint a földművelési miniszter úr képviselőin kívül meghívást kaptak a Műegyetem rektora, prorektora, a Pázmány Péter Tudományegyetem rektora, a Tudományos Akadémia és a Természettudományi Akadémia egy-egy kiküldöttje. Az értekezlet a földművelésügyi miniszter három kiküldöttjének kivételével mind az erdőmérnöki osztálynak a Műegyetemből való kiszakítása ellen nyilatkozott meg. A dékán később az ifjúság képviselőiből álló küldöttséget is vezetett ez ügyben a miniszter úrhoz. Sopron város nemzeti tanácsa szintén felszólalt és fel is írt az Országos Nemzeti Bizottsághoz, majd Sopronban tiltakozó gyűlést hívott össze, amely nagy lelkesedéssel tanúságot tett a kar egysége mellett. Sajnos, minden sürgetés és erőfeszítés ellenére sem sikerült az ügyet nyugvópontra juttatni. De azért nem adjuk fel a reményt, és bízunk abban, hogy a Műegyetem agilis új rektora és karunk kipróbált harcosa és ezévi dékánja ezévben mégis dűlőre viszi az ügyet. Bizonyos reménysugarat jelent, hogy bár a halasztásra kitűzött határidő már augusztus elején lejárt, az egységes kar dékánját a vallás és közoktatásügyi miniszter úr mégis megerősítette tisztségében a most kezdődő 1946—47. tanévre. Jelentem, hogy Keresztúri Dezső dr., V. K. M. úr jelen év tavaszán meglátogatta karunkat és behatóan tájékozódott karunk helyzetéről és minden ügyéről.
