M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1945-1945
Harmadik rész
190 talált állapotok, különösen a háború előrehaladásával, az oktatás menetét teljesen megzavarták. Az 1945. áprilisában megkezdett tanévre is csak a hallgatóknak egy része tudott beiratkozni. Nem csoda tehát, hogy a Műegyetemen, az első, rendesnek ígérkező tanévben a felvételre folyamodók száma igen nagy volt. Sajnos azonban a Műegyetem állapota nem engedte meg a jelentkezőknek korlát nélküli felvételét. A tanév elején ugyanis a nagyobb befogadó képességű tantermeink jó része még nem volt használható, vagy legalább is oly állapotban volt, hogy az esőzés beköszöntésével használhatatlanná lett. Az auditorium maximum és még egy alagsori nagy tantermünk tetőzete ugyanis súlyosan sérült volt, a központi épület II. emeleti nagytermében a tetőzet a terembe zuhant és a chemiai épületünk nagy befogadó képességű tantermének sem teteje, sem padlózata még ma sincsen, a terem pedig részben kiégett. Hasonlóképpen használhatatlanná vált a Szerb-utcai épület egy része is. Ilyen körülmények között, midőn a mechanikai tanszék, valamint a mezőgazdasági géptani tanszék épületei használhatatlanná váltak és a tanszékek nagy részének felszerelése teljesen elpusztult, másoké pedig igen súlyos károkat szenvedett, lehetetlen volt a jelentkezetteket teljes számban felvenni. A Műegyetem, hogy a tanulmányaiban érzékeny veszteséget szenvedett fiatalság segítségére siessen, minden lehetőt megtett, és a fenti nehézségek ellenére is 5746 hallgatót vett fel az I. félévre. Ez a létszám a II. félévben is csak 110 fővel csökkent. A felvett hallgatók között egy új kategória is szerepel. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumban folytatott megbeszélések eredményeképpen a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szak- szervezete ugyanis azt kérte, hogy a Műegyetem mérnöki osztályán J, építészmérnöki osztályán 2, gépészmérnöki osztályán 50, a vegyészmérnöki osztályán pedig 5 hely tartassák fenn olyan munkás- ifjak számára, akik önhibájukon kívül nem szerezhették meg az érettségi bizonyítványt. Az előterjesztett terv szerint az így felvételre jelentkezők a megállapítandó tárgyakból felvételi vizsgát tartoznak tenni. A szakszervezet javaslatával szemben aggályok merültek fel. Nem minthogyha a Műegyetem tanári karában akadt volna valaki, aki nem örömmel látna minden hallgatót, aki szeretettel és lelkesedéssel igyekszik elsajátítani a műszaki tudásnak azt a fokát, melyet a Műegyetem látogatóinak adni hivatva van, hanem azért, mert aggodalom merült fel arranézve, hogy kellő előkészület nélkül fogják-e ezen ifjak követni tudni a műegyetemi előadásokat. Táplálta az aggályokat az attól való félelem is, hogy a Műegyetem kapuinak a hallgatók említett csoportja számára való megnyitása a magyar mérnöki oklevél külföldön való elismerését veszélyeztetheti. A Műegyetem fennálló szabályai értelmében eddig ugyanis csak középiskolai érettségi bizonyítvánnyal bíró egyének szerezhettek mérnöki oklevelet és ez az oklevél a külföldön is legjobb hírnévnek örvend
