M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1942-1943
Harmadik rész - Az 1943/44. tanév megnyitása
\ L039, az Északi Dombosvidék és Kárpátalján 2600, Erdély és Kelet-Magyarországon 4303, összesen 10.082 hektárt, tehát 17.520 kát. holdat tesz ki. A legszomorúbb a helyzet az Északi Dombosvidék és Kárpátalján és Erdélyben. Ennek magyarázata az utódállamok mértéknélküli erdőirtásában és a kiirtott erdők korlátlan legeltetésében keresendő. Téves volna azt hinni, hogy a kopár területek beerdősítése egyszerre megszüntetné az Alföldre zúduló árvizeket, avagy a nyári hónapokban a talajvízszintnek a túlságos süllyedését és így a növényzetnek a kiszáradását. Az erdő csak kiegyenlítő szereppel bír, tehát csökkenti az előbb említett károkat. Rend kívüli felhőszakadás, huzamosan tartó erős esőzés avagy hirtelen hóolvadás után, még ha az egész vízgyűjtőterület erdővel van borítva, akkor is beállhatnak az árvizek. Ezen megfelelően elhelyezett gátakkal, tehát műszaki úton kell segíteni. A mellékvölgyekben alkalmasan kiválasztott helyeken, ahol a völgy összeszűkül, és ahol a völgy oldalai eléggé teherbírók és vízhatlanok, egymás felett több tárológátat kell építeni. Ezekbe a tárológátakba kell felfogni nagyobb esőzések alkalmával a tavaszi hóolvadás után a medrekbe kerülő nagyobb víztömegeket. Ezt a. víztömeget aztán fokozatosan kellene leereszteni az Alföldre a nyári hónapokban, úgy, hogy a vízszint az Alföldön állandó legyen. Ezeknek a gátaknak a gazdasági jelentősége egyébként is nagy volna, mert az ezekkel felfogott vizet fel lehet használni turbinák meghajtására és így ez az ország elektromos energiaszükségletének jelentékeny részét fedezné. Ezek a gátak szolgálnák az öntözőberendezések vízzel való el látását is. Nemcsak az erdők fenntartásáról kell tehát az erdőmérnöki karnak gondoskodnia, hanem a kopárterületek befásításáról, a folyóvizek szabályozásáról és gátak építéséről is. Hogy ez a belátás a modem államok életében megvan, azt bizonyítja a törvényes intézkedések egész rendszere, mellyel az államok, — és ezek között már régtől fogva Hazánk is—a kopárterületek tulajdonosait nem csak azok beerdősítésére kötelezik, hanem a hathatós támogatás eszközeit is e cél szolgálatába állítják. Es valóban ez a rövid kis előadás, amely a kopárterületek beerdősítése és az ország folyamrendszere közötti összefüggéseket világítja meg, bizonyíja, hogy erdőségeink fenntartása és kopárterületeink beerdősítése nemcsak gazdasági jólétünknek 452
