M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1942-1943
Harmadik rész - Az 1943/44. tanév megnyitása
427 magyar kutatónak, aki mezőgazdasági karunk végzettje, sikerült neves külföldi vegyészek elől elvinnie, aki most az anyarozs alkaloidáinak további felderítésével foglalkozik. A növények megtermékenyítésében az utóbbi években több sárga glukozida közreműködését mutatták ki. E vegyüle- tek szerkezetének felderítésében és mesterséges előállításukban egy kiváló magyar tudós tölt be vezető szerepét. Egyelőre még beláthatatlan mily jelentős szerepük lesz e felfedezéseknek a növények termesztésében. Az idő rövidsége miatt nem szólok itt az örökléstan, valamint a növényegészségügy körébe tartozó kémiai vizsgálatokról. Az örökléstani kémiának különösen az állattenyésztésben és a növénynemesítésben van egyre fokozódó jelentősége. Csak néhány kiragadott példával — fényszórószerűen a sötétben — kívántam megvilágítani azt a hatalmas területet, amelyen a kémia felemelheti a mezőgazdaságot. Nem az amúgy is ismert összefüggéseket kerestem. Az említett kapcsolatokat azonban a vegyésznek vagy a biokémikusnak és fiziológusnak munkája magában nem aknázhatja ki, ehhez a mezőgazdasági körök megértése és közreműködése is nélkülözhetetlen. Meg kell látniok azokat a lehetőségeket, amelyekben a kémia segítségét igénybe vehetik, ehhez azonban a mainál szélesebb kémiai kiképzésre van szükség. A fejlettebb külföldön ezt már régen belátták és ezért ott a kémia jóval nagyobb mértékben érvényesül a mezőgazdasági felsőoktatásügy tanterveiben, ami ott a mezőgazdálkodás magasabb fejlettségi fokát idézte elő. Viszont nálunk a mezőgazdákat rendszerint csak a már elért gyakorlati eredmények érdeklik és elfelejtik, hogy előzetes tudományos kutatási adatok nélkül gyakorlatilag hasznos eljárásokat nem lehet elérni. Nálunk a kémiát még mindig kissé exo- tikumnak tekintik, aminek gyökerei a középiskolába nyúlnak. A kémiát itt, pl. a gimnáziumban, a fizikával egyenlő színvonalon kellene tanítani. Ily beosztással az egyetemi színvonalú mezőgazdasági tanmenet is többet foglalkozhatna olyféle magasabb fokú kémiai ismeretekkel, amelyekből néhány példát előbb említettem. Ezáltal a mainál sokkal intenzívebb mértékben érvényesülhetne a kémia haladása a gyakorlati mezőgazdálkodásban, aminek folytán mezőgazdaságunk a mainál jobban állhatná meg helyét a nemzetközi versenyben. Mert a mi földrajzi, éghajlati és közgazdasági viszonyaink, amint ezt boldogult Te-
