M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1942-1943
Második rész - Ünnepélyek, jelentések
11 3. BORNEMISZA GÉZA M. KIR. IPARÜGYI MINISZTER BESZEDE. Az elmúlt másfél évszázadban a műszaki tudományok és a gazdasági szervezés nagymérvű haladása következtében az ipar fejlődése lett az emberi életet és civilizációt befolyásoló tényezők egyik legfontosabbika. Ez a megállapítás természetesen távolról sem jelenti azt, hogy a szellemi és erkölcsi tényezők hatásának és jelentőségének kisebbítésével a történelmi materializmus sivár, anyagias szemléletébe kívánnánk visszasüllyedni, de tagadhatatlan, hogy a mai kor emberének úgy egyéni életére, munkájára, élelmezésére, ruházkodására, szórakozására, valamint az egymásközötti érintkezés formáira, a társadalmi együttélésre és különösen a városi élet kialakulására az ipar fejlődése döntő befolyással bírt. A modern ipari fejlődésnek egyik jellegzetes vonása, hogy a meglévő iparágakhoz állandóan újabb iparágak sorakoznak fel. Míg a XVIII. században a vas- és fémkohászat ugrásszerű, szinte forradalmi fejlődése nyitotta meg az utat a gépgyártás és a textilipar kibontakozásának, a XIX. század elején a mechanikai ipar, a század derekán a vegyészeti ipar, a kilencvenes években pedig az elektrotechnikai ipar indult hódító útjára s e folyamatot az autó-, repülőgép- és rádióiparnak századunkban, mondhatni, szemünk előtt történt felsorakozása egészí tette ki. Az ipari fejlődésnek e műszaki fázisaival párhuzamosan folyik a gazdasági szervezés fejlődése is, amely a modern termelési és munkamódszerek térhódításával egyre több üzemet és iparágat von be a racionális gazdálkodásba és az egyes iparágak olyan nagyfokú kölcsönhatását idézi elő, hogy a tech nikai és gazdasági fejlődés terén nincs és nem is lehet meg14*
