M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1942-1943
Második rész - Ünnepélyek, jelentések
A Hungária sem oly szervezetként alakult, melynek célja, munkája a fejlődés zavartalan élettörvényei szerint kristályosodó folyamat lehetett volna. Ellenkezőleg! Mint a formába öntött izzó ötvözet, a legnagyobb feszültségben szilárdult meg és alkotó elemeinek a legnagyobb igénybevételre kellett tömö- rülniök. Belső igénybevételünk a trianoni bal sors volt; a külső: pillérépítés, fegyverkovácsolás, lázas készület az újabb küzdelemre. Ez a láz, ennek nemes szomjúsága hívta életre és nem hagyta feledni két évtizeden át a Hungária Ház gondolatát: ez tette örökséggé, reménységgé és kötelességgé azt a bajtársi rendbe lépő utódok előtt. Várat kellett építenünk! Bástyát, mely eszményeink templomát övezze, melyben a mérnökség, az ifjúság alkotó ereje, a magyarságért való cselekvő munka forró vágya beteljesedhessen. Várat kellett, építenünk — és most, amikor évtizedes vágyunk visszhangjaként már e betonoszlopok körül zúgó munka kemény ritmusa felel, a testvériségnek és bajtársiasság- nak meleg érzését és tiszta örömét szólaltatja meg. Mert a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr az alapkő ünnepélyes letételével a magyar állam nevében erkölcsi és anyagi gondviselésének részesévé tette ez alkotást, mert Budapest polgármestere a Székesfőváros nemes adományával a megvalósulás útját nyitotta meg, mert a magyar ipar magyar vezetői olyan áldozatos részvételt vállaltak Otthonunk ügyében, mely- lyel a magyar mérnök, a felelősséget hordozó és mindig helytálló munkatárs iránti legnagyobb megbecsülést juttatták kifejezésre, mert célunkért folytatott küzdelmeinkben az Alma Mater gondja és szeretető úgy sugárzott reánk, mint édesanyánké és mert hívó szavunkra annyi hű bajtársunk nyújtotta felénk segítő kezét, hogy szívünk elszorul a boldog tudattól: e munkában egyek vagyunk és együtt vagyunk, mint egy nagy család. Es amikor a Hungária nevében, amikor annak kétezer ifja nevében is szavakba öntöm szívünk köszönetét, az igazi hála nem múló hangunk lesz, hanem az Otthon maga! Az Otthon ereje, biztonsága, az általa nyújtott lehetőségek mondanak köszönetét majd. az út, amelyet megnyit magyar ifjak százai előtt, kik anyagi elesettségükben örökre eltemették volna