M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1942-1943
Második rész - Ünnepélyek, jelentések
141 1. A DEKAN BESZEDE. Nagyméltóságú Miniszter Ür! Nagytekintetű Rektori Tanács! Kedves Vendégeink! Immár majd egy negyed századdal ezelőtt, 1919 tavaszán szomorú vándorcsapat érkezett Sopron falai alá: a Selmecbányáról kiüldözött ősi Bányászati és Erdészeti Főiskola tanári kara, személyzete és egész ifjúsága. Thurner Mihály akkori polgármester hívta őket ide, hogy otthont adjon a földönfutóknak. Szűkös viszonyok között bár, de lassankint mégis megindulhatott az új földbe átültetett intézmény újjáépítése, különösen 1922 óta, amely évben a legfelsőbb kormányzói kegy kifejezetten ifjúságunk ismételten tanúsított példátadó haza- fiságának jutalmául a főiskolának juttatta mostani hajlékunkat. Röviddel reá, 1928-ban a Szt. Imre Kollégium is megkezdte áldásos működését, s mintegy 50 hallgatónak nyújtott elhelyezést. A csonkaország kétszáz körüli hallgatói létszáma mellett így hallgatóink elhelyezése terén különösebb nehézségek nem mutatkoztak, bár ismételten tapasztalhattuk, hogy az intézeti élet a tanulmányi eredményt igen nagy mértékben javítja. Vonatkozik ez a régi főiskolára, s az 1934-ben bekövetkezett egyesítés után Karunkra egyaránt. Az élelmezés terén azon ban már megcsonkitottságunk korában is érezhetővé vált a megfelelő tápértékű és olcsó menza hiánya. Egyrészt az örvendetes visszacsatolások folytán, másrészt újabb és újabb bányászati kincsek feltárása és erdészetünk belterjesebb művelése következtében hallgatóságunk létszáma hatalmas mértékben megnövekedett. így 1940-ben már 324 volt
