M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942

Harmadik rész - Az 1942/43. tanév megnyitása

437

álltak elő, amint ezt a budapesti régi lánchídon az átépítés előtt észlelni lehetett.

Nagy szélben pedig egész veszedelmes oldalingások következhettek be, úgyhogy pl. egy bécsi függőhidat szélben a forgalom elől mindig el kellett zárni.

Angliában a múlt század első felében igen sok ilyen lánchíd épült és ezekhez tartozik tulajdonkép a Clark tervezte budapesti régi lánchíd is. Észak-Amerikában és Franciaországban lánc helyett kábelt kezdtek alkalmazni. Nevezetes francia alkotás volt a svájci freiburgi híd, melynek középső támaszköze (273 méter), majdnem akkora, mint a budapesti Erzsébet-hídé. Mindezen hidaknak megvolt az a közös gyengéjük, hogy kis forgalmat bírtak el és nem voltak kellőkép merevítve.

Időközben megkezdődött a vasanyag rendszeres tudományos vizsgálata is. Hogdkinson londoni egyetemi előadásain anyagvizsgáló gépen bemutatja a vasanyag különböző szilárdságának meghatározását.

1871-ben a müncheni, 1873-ban a bécsi, 1874-ben a budapesti, 1879-ben a berlini műegyetemen létesítenek anyagvizsgáló intézetet. 1880-ban indul meg a hírneves zürichi anyagvizsgáló intézet működése, hazánkfia Tetmajer Lajos vezetése alatt 1595-ben megalakult az anyagvizsgálók nemzetközi egyesülete, melynek elnöke ugyancsak Tetmajer lett.

Az anyagvizsgáló laboratóriumokban mélyreható kutatómunka tárta fel a vasanyag fontos mechanikai tulajdonságait. Mindezen laboratóriumi kutatómunkák alapján szabályzatokat lehetett kidolgozni a vasszerkezetek tervezésére, gyártására és építésére vonatkozólag.

A múlt század második felében a hegesztett vas helyét a folyt vas foglalta el. A folyt vas kiváló építőanyagnak bizonyult és rá is nyomta bélyegét a XIX. századra, melyet méltán nevez nek a vas századának. A folyt vas kiválóságán és az anyagvizsgálati laboratóriumok intenzív munkáján kívül az elmélet, a statika és szilárdságtan terén végzett rendszeres tudományos kutatómunkák adták meg a fejlődés további biztos, öntudatos alapját.

Navier és Bernouilli igen egyszerű alapfeltevéseket állítottak fel, melyek alapján történik a hajlított tartókban a feszültség meghatározása ma is. Culmann 1852-ben a rácsos tartók méretszámítását teszi lehetővé azon szerencsés ötlettel, mely sze-