M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942
Második rész - Ünnepélyek, búcsúztatók, jelentések
351 nyok, a közgazdaságtudomány sokféle ágának új doktorai egy- től-egyig ugyanazt a rendeltetést szolgálják, tartoznak szolgálni: a tudomány hatalmát kell növelniök, a tudás értékét elismertetniük, a tanultság, a tanult emberek benső tekintélyét növelniök. Tekintélye a tanult embernek csak addig lehet, amíg tudása folytonosan növekedik. Aki doktor, azt vállalta magára, hogy szünetlenül tanul tovább, könyvekből is, az életből is és saját tudásának állandó gyarapításával, újabb ismereteinek közjóra fordításával gyarapítja a nemzet erejét. Arról, hogy a nemzet erejének gyarapítása mit jelent nekünk és mit jelent éppen ma, nem kell szólanom; csak a lelkűkre kötöm: a ma szerzett címmel megnövekedett az a kötelességük, hogy Nemzetünk erejének növelése legyen minden lépésük célja és következménye! Hiszem, hogy így leszu Ebben a reményben üdvözlöm a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem újonnan felavatott doktorait és bensőségesen kívánom, hogy mindaz, amit az imént ünnepélyesen megfogadtak és a felavató Dékán Urak kötelességükké tettek, az életben teljes valósággá váljék. Isten vezérelje mindnyájukat! X. 1942 JÚNIUS 19-én. E tanévben utoljára élt most a József Nádor Műegyetem rektori tanácsa a doktoravatás jogával. Minél közelebb érkeztünk a tanév végéhez, minél inkább növekedett új doktoraink sorában a katonaruhások száma, annál nehezebb volt hozzájuk úgy beszélnünk, mintha nem is járna eszünkben egyéb, csak az a békés munka, amelynek jutalmául Egyetemünk doktorai sorába őket beiktattuk s mintha más sem állana előttünk, csak az életnek azok a feladatai, amelyekre tanulmányaik során felkészültek. Most, az utolsó alkalommal, nem állhatom meg, hogy meg ne mondjam: az egész évben az uralkodott a mi lelkűnkön is, ami tanítványainkén, t. i. a háború. S minden egyes avatáskor azt kérdeztük magunktól: vájjon meddig folytathatják ezek az ifjak az életet úgy, ahogyan eddig folytatták; nem kell-e hamarosan felcserélniök polgári ruhájokat és eszközeiket egészen mással; az életért való küzdelemnek másféle területén miként