M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942
Második rész - Ünnepélyek, búcsúztatók, jelentések
' val szemben mindenkor helytállt és az életnek, a nemzetnek és termelésnek természetes kiegyensúlyozó és összhangot biztosító formája. Igazságtalanság lenne a 19. századot a szociális érzék hiányával vádolni. A szociális gondolat azonban inkább biztonsági szelep volt forradalmi megmozdulások ellen. A szociális eszme a szociális igazsággal és békével egybeforrva a 20. század tisztult szociálizmusa, amely nem a marxizmus osztályharcát hirdeti, hanem amely felismeri az összes társadalmi rétegek sors- és munkaközösségét. Széchenyi szociálpolitikája a legnemesebb, mert benne a nemzet, élettér és lelki megelégedettség egy- ivású fogalmak. Széchenyi nem akar tűrni a nemzet testében gyökértelen tömegeket, ö a jelen idők szellemében életszínvonaljavítást akar mindenki részére és pedig a népi összetartozás elmélyítésével. A magyar lélek mélysége sugárzik ki mindazon szavaiból, amelyek a társadalmi egyenértékűség alapelvét vallják. Ezért nyilatkoztatja ki: „Hunnia minden lakosának polgári létet kell adni.“ Avagy és ezzel egészen rávilágítottunk Széchenyi szociálpolitikájára, idézzük a „Világ“-ból következő mondatát: „Aki az igazi szabadságot óhajtja, ereszkedjék le a szegénység lakhelyeibe... s keresse ott az igazság legbiztosabb tanítóját.“ Ezek a szavak az igazi szociális eszmének legragyogóbb kikristályosodásai. Széchenyi egységes világszemléletéből folyik gazdasági felfogása és reformtevékenysége. A klasszikus nemzetgazdaságtan időálló igazságai eggyé olvadnak benne a 20. század gazdasági és társadalmi szemléletével. A 19. század individualizmusa nem téveszti meg. Egy percig sem tévedt el az oeconomizmus rideg és léleknélküli útvesztőjében. A közösség nála szilárd alap. Figyeljünk fel csak arra a kijelentésére, hogy „az önhasznot a közhaszon mögött van“. Elénk varázsolja tulajdonkép szószerint a 20. század vezérszavát. A pénzről vallott nézetei teljesen a mai pénzelméletek alaptételei. A „Világ“ egyik helyén kijelenti, hogy „a pénz eszköz és nem cél“. „Kelet népé“-ben oly pénzproblémákat vet fel, amelyek felsorakoznak a jelenig. A bankjegykibocsátást szorgalmazza, mert „Kérdem“ —- mondja — hol van több lappangó és csupán csak pénz híja miatt annyi ki nem fejlett kincs, mint Magyarországon”. A „Hitel”-ben pedig ekkép elmélkedik a pénzről: „A pénz a munkával oly szoros összeköttetésben áll, hogy a munkából pénz lesz s a pénzből ismét 153
