M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942
Második rész - Ünnepélyek, búcsúztatók, jelentések
1. A RECTOR MAGN1FICUS MEGNYITÓ BESZÉDE. Tekintetes Műegyetemi Közgyűlés! Egyetemi Polgárok! Tisztelt Vendégeink! Évzárás címén gyűltünk össze. Az egyetemi munka rendesen folyik ugyan még, de a tanévnek idestova a végén leszünk s később már nem lenne alkalom erre a találkozásra. Pedig szükségét éreztük, hogy egymással és ifjúságunkkal ünnepélyesen is együtt legyünk. Az idők járása egyre nehezedik felettünk. Ilyenkor — láttuk az előbbi háború idején — az egyetem, azaz a tanárok és a hallgatók egysége könnyen válságba kerülhet. Az ifjúság máris megindult a harcterek felé s az élet közvetlen veszedelmének a gondolata eltávolíthatja attól a gondolatvilágtól, amely az életre való felkészülés helyét, az egyetemet élteti. Mindnyájunknak feladata, de különösen az idősebbek és általában az itthonmara- dók kötelessége, hogy ezt az eltávolodást elszakadássá válni ne engedjük. Ezt a kötelességét a József Nádor Műegyetem teljesen át- érzi. Meg akarjuk mondani ifjúságunknak — bár reméljük, enél- kül is így tudja —, hogy teljes lélekkel vele vagyunk, sorsával törődünk és azt a magunk sorsának érezzük; fegyverbe lépő tanítványainkat apai indulattal, szorongó szívvel visszavárjuk s boldogok leszünk, ha számukra minden, lelkűnktől függő és hatalmunkban álló segítséget megadhatunk. Ilyen időben szükséges hangosan is kimondanunk, amit a benső erő fokozására és a jövőben való bizalom erősítésére alkal masnak tartunk. Erre semmi sem alkalmasabb mai közgyűlésünk fő tárgyánál.
