M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942
Második rész - Ünnepélyek, búcsúztatók, jelentések
138 gondolkodás vezethet el a ma már szerfelett bonyolult gazdasági és társadalmi élet problémáinak helyes megítéléséhez. Az alapos szaktudás képesítheti csak a vezetőszerephez jutó egyént arra, hogy ö maga irányítsa az eseményeket és folyamatokat, ne pedig azok őt. Ez a követelmény megszabja egyetemünk összes fakultásainak tanítási módját és tanulmányi rendszerét. Egyetemünk — mint általában minden más egyetem is — csak kisebb számban képez ki kutató tudósokat, legnagyobbrészt élethivatásra készít elő, de nem tömegkiképzésre, hanem minőségi képzésre törekszik, tudományos alapon, széles látókörrel. E törekvést illetően eszembe jutnak Lessing mély értelmű gyönyörű szavai: „Ha az Isten egyik kezében a valónak egész ismeretét tartaná s a másikban az ösztönt, amely az igazság keresésére késztet, leborulva a Mindenható előtt, ez utóbbit kérném tőle.“ Akibe sikerült egyszer beoltani a tudományos gondolkodást, annak lelke vágyik az igazság keresésére. A tudomány hálás a művelője iránti, mert nemcsak a mindennapi élet problémáinak helyes megoldásához nyújt néki segítséget, hanem magasabb eszményi világba emeli élethivatását. Céljai megnemesülnek, s munkájában felemelő érzéssel jár az a tudat, hogy nemcsak a maga, hanem nemzete javáért is dolgozik. Az alapos tudományos előképzés legszebb sikerű példáját mutatja a francia nemzetnek Napoleon óta mai napig büszkesége: az „Ecole Polytechnique”, amely kétévfolyamos intézetben csakis a műszaki tudományok megalapozásához szükséges elméleti tudományokat tanítják. Az intézet növendékei közül kerültek ki a francia exakt tudományok legragyogóbb nevei, mint Cauchy, Bertrand, Delauney, Poisson, Poincaré, Arago, Fresnel, Gay-Lussac, Freycinet, Carnot, Bequerel, Poncelet, Comte és egész serege a kiváló tudósoknak, akik valamennyien mérnöki hivatásra indultak el. A mi mérnökképzésünk ereje is az alapos elméleti készültség, aminek birtokában az egész világ versenyében erősen helytáll a magyar mérnök. Egyetemünk minden fakultásának — éppen tekintettel kis nemzetünk érdekeire — óvakodnia kell a tudományos alap gyengítésétől ás a túlzott specializálástól. Sok szó esik arról, hogy az egyetem a tanítás mellett nevelhet-e? Igen is nevelhet minden professzor a személyes példájával, a kötelességteljesítésével, a hivatásszeretet beoltásá* I
