M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942
Második rész - Ünnepélyek, búcsúztatók, jelentések
122 ben és értékesíteni tudja ezeket saját munkájában. Egyetemünknek erre illetékes Osztálya és Kara azért kezdeményezte mai tisztességtevésünket, mert Tanár Ür működésében ezt a két vonást egyaránt uralkodónak látja. Valamennyien látjuk mi is, hogy munkásságában soha sem pusztán a közvetlenül, esetlegesen eléje álló kérdés vezette, nem csak egyik vagy másik, kisebb vagy nagyobb város rendezése adott körülmények között, hanem mindig előre nézett a sokoldalúan művelt ember éles szemével: a jövőt akarta alakítani a városok fejlődésének utat mutatva. Mindabból, amit életéről és munkájáról tudunk, minket, nem szakembereket az ragadott meg legjobban, hogy amint észrevettük, nem csak az egyes feladatokat látja, bár mindegyikben sajátos varázst érez, hanem a sok egyes feladatban egyetemes érvényű gondolat valósítására törekszik: az egészségesebb élet biztosítékait akarja megteremteni a városlakók számára. Azokat az alapvető elveket kereste, amelyek érvényesítésével nem kell elzárni senkit a természet közvetlen érintésétől, mindenkinek lehet biztosítani a napfény éltető erejét, részesévé lehet tenni mindenkit lakóhelye múltjából és a környezet természeti viszonyaiból eredő művelő hatásoknak. Ez tette képessé arra, hogy hazánkban és a világnak oly különböző pontjain tudjon figyelmet kelteni jövőbe néző tervei iránt. A városépítés, rendezés, fejlesztés elveinek kutatása, megállapítása és terjesztése tette a legnagyobb mértékben gyakorlati jelentőségű szakjának tudományos művelőjévé. Ez bizonyítja, hogy Tanár TTr mennyire a szellem embere. Bármi is a szakja valakinek, a vezető gondolat ereje és értéke teszi méltóvá a tudományos elismerésre és csak az tehet bárkit is tudományának értékes hirdetőjévé; anélkül minden csak lélektelen mesterség. Ezért volt a régi József Műegyetemnek nyeresége, hogy Tanár Ur tanszékén követőket nevelhetett, / és vesztesége a mai József Nádor Műegyetemnek, hogy ez a kapcsolat már nincsen meg. Annál inkább óhajtjuk, hogy szelleme erősen és sokáig hasson széles körökben s érezze, hogy ezt a szellemet megbecsüljük. Ezt a megbecsülést és ezt az óhajtást testesíti meg ez az oklevél, amelyet íme, Egyetemünk nevében tisztelettel átnyújtok.
