M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1940-1941
Második rész
63 ményének, a tudomány kincseinek. Az egyetem a nemzet tanítójának, majd azt mondanám: vándortanítójának áldozatos feladatára vállalkozik. S ebbe a tevékenységébe bekapcsolja volt tanítványait s a tudománynak az egyetem körén kívül álló művelőit és gyakorlati szakembereit is, hogy mennél közvetlenebb és élénkebb kapcsolatot tartson fenn a nemzeti élet mindenirányú vérkeringésével. Az egyetem rajta tartja kezét a nemzeti élet szükségleteinek ütőerén. Tévedés volna ebben az egyetemi tevékenységben, amely „nyári egyetem,“ „szabad egyetem“ és hasonló, nem egészen szerencsés elnevezés alatt folyik, csupán a tudomány népszerűsítésére való törekvést látni. Néhány nappal ezelőtt volt alkalmam átnézni a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem eddigi Soproni Nyári Egyetemi tanfolyamain megtartott összes előadások jegyzékét. Valósággal szédületesen gazdag tárházát nyújtják ezek az előadássorozatok a legújabb tudományos problémáknak. Az egyetem megtalálta a módját annak, hogy valódi tudományos színvonalon álló, maradandó értékű tudást nyújtson a nem szakképzett hallgatóságnak is. Áldott az, aki a nemzeti műveltséget gyarapító ebben a nemes munkában résztvesz, és boldog az, aki lelkében e munka eredményeivel gazdagodik. Bizonyára nem közömbös e munka sikerére nézve a munka színhelye sem. Szerencsés kézzel választotta ki az egyetem e tanfolyamok színhelyéül nemes Sopron városát, amelynek minden köve szinte magnetikus erővel sugározza ki magából a magas művelődés légkörét és hagyományait, s amelynek magas műveltségű közönsége szinte teremtve van arra, hogy termékeny]elkű hallgatósága legyen a nemzettanító tisztét betöltő egyetemnek. S bizonnyára nem volt közömbös e munka sikerére nézve az sem, hogy a város élén történetesen oly férfiú állott, mint Sopronyi-Thurner Mihály. Az ő éleslátása, amely- lyel ennek az intézménynek az értékét és jelentőségét felismerte, az ő energiája, amellyel minden igényhevehető erőforrást az intézmény szolgálatába tudott állítani, az ő szeretete és önfeláldozása, amellyel egyformán szolgálta városát és a tudományt, az ő áldozatkészsége, amellyel másokat is hasonló áldozatkészségre tudott indítani, nélkülözhetetlen feltételei voltak a Soproni Nyári Egyetem szervezésének és intézményes megerősödésének. Ha most nyugalombavonulásával, őszinte sajnálatunkra
