M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1940-1941

Második rész

43 János alapokra építve, a jövőben szóbajöhetnek valamely kisebb terjedelmű kérdésről szóló, a részletekbe is belemélyedő elmé­leti és gyakorlati előadások is, kisebb létszámú csoportok részére. Továbbá szükségesek lesznek a 20—25 évvel ezelőtt vég­zett mérnökök részére oly előadások, melyek felölelik a mű­egyetemen újabban előadott alap ismer eteket. Az idei továbbképző tanfolyamok fényes tanúbizonyságot adtak arról, hogy a magyar mérnöki kar súlyos hivatásának teljes tudatában él. A magyar mérnök fokozott mértékben tudja, hogy az országépítésben, a nemzeti erők gyarapításában milyen súlyos feladatok megoldása vár rá, a legnagyobb mér­tékben átérzi azt, hogy műszaki téren az elmaradás modern gazdasági rabszolgaságot jelent, mert a fejlettebb, erősebb kül­föld fölényét biztosítja és kiszolgáltat a külföld kénye-kedvének. Hogy mit jelent a műszaki tudás fejlődése, azt tán a leg- szemléltetőbben mutatja a világhírű budapesti hidak építésé­nek példája. Amíg á hetvenes években a magyar mérnökök e téren még nem rendelkeztek kellő elméleti és gyakorlati isme­retekkel és a Margit-híd teljesen francia mérnökök és vállal­kozók munkája volt, addig az alig negyedszázaddal később épült Erzsébet-híd — az európai kontinens legnagyobb nyílású áthidalása és sokáig a világ legnagyobb lánchídja —r már a minden ízében magyar mérnökök és munkások elsőrendű tudá­sát hirdeti. A technikai tudás és alkotás terén elért hatalmas fejlő­dést méltányolta az 1938. évi nürnbergi német pártgyűlés, mi­dőn négy mérnököt tüntetett ki, az egyenként 100.000 márkás nemzeti díjjal, köztük Messerschmidtet, ki a repülőgépgyártás terén ért el bámulatos eredményeket. A továbbképző tanfolyamok azt igazolták, hogy a magyar mérnöki kar hivatásának magaslatán áll. Az előadók önfel- áldozóan hatalmas közérdekű munkát végeztek, a nagyszámú hallgatóság pedig rendkívüli fegyelmezettségről, nemes buzga­lomról és ambícióról tett tanúbizonyságot. Az előadóknak majdnem a kétharmada a közszolgálatban, közüzemben és gyári üzemben dolgozó mérnök és magánmér­nök volt. Előadásaik fényesen igazolják a gyakorlatban mű­ködő mérnökeinknek alapos tudását, mely lehetővé teszi, hogy a mérnöki tudomány rohamos fejlődését mindenkor nyomon kövessék.

Next

/
Thumbnails
Contents