M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1940-1941
Harmadik rész
317 pillanatnyilag szükségletei kielégítésében hiány áll be, ha pl. nincs szene, fája, vasa, nem működnek a közművek stb. A mérnök szerepe hasonló e tekintetben az emberi test szerveihez, amelyekről csak akkor vesz tudomást az ember, ha működésükben zavar jelentkezik. Ennek jellemzéséül csak azt akarom felemlíteni, hogy pl. a budapesti Erzsébet-híd emléktábláján a híd tervezőjének és építés-végrehajtójának neve nem is szerepel. Hiú ember tehát ne legyen mérnök! A jó mérnöknek alapos természettudományi és műszaki alapképzettséggel kell rendelkeznie, tudását állandóan gyarapítania kell. Minden munkáját, még a legkisebbnek látszót is, annál inkább a mérnöki pályára való előkészülést, vagyis műegyetemi tanulmányait a legnagyobb lelkiismeretességgel és felelősségének teljes tudatában kell végeznie, hogy már itt is ránevelődjék a helyes mérnöki gondolkodásra. Fegyelmet kell ismernie elsősorban önmagával szemben, de embertársaival szemben is és később munkatársaitól is azt kell követelnie. A mérnöknek szakképzettségén kívül is magasfokú műveltségre, széles látókörre és szigorú erkölcsi érzésre van szüksége. Jó mérnök csak egész ember lehet és ezért mondja helyesen Max Maria Weber német vasúti mérnök és író: „Senki sem lehet valódi egész mérnök, aki nem volt egész talpig ember. Általános műveltségű egész embereket kell nevelni és ezekből mérnököket kiképezni.“ Hazánk mérnökeire, mint minden magyar emberre még más feladat is jut. A sors állította a magyarságot erre a helyre, hogy fontos történelmi missziót végezzen. Mindenki, aki az ezeréves haza területén született, bármily nyelven énekelte is el anyja bölcsője felett az altatódalt, bármily nyelven beszéljen is hozzátartozóival, avagy végezte is tanulmányait, köteles hűséggel tartozik az ősi földnek és a magyar hazának; ne tekintsen tehát a határokon túl segítségért, ne akarjon mindent utánozni, aipi kívülről jön; sorsa és boldogulása ide van kötve. Ne fussatok idegen jelszavak után; nem lehet a még oly jó külföldi eszmét maradéktalanul átvenni, mert a magyar sorskérdéseket csakis magyar módon szabad megoldani, szóval, tettel, szükség esetén vérrel. Ez nemcsak nekünk, de Európának is érdeke. A magyar haza szolgálata tisztánlátást, sokszor nagy önfegyelmet, de mindig felelősségteljes lelkiismeretes munkát.
