M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1940-1941
Harmadik rész
inában eggyé olvadt a kettő. Kitűnt, hogy következetes végiggondolás egymáshoz vezeti őket; a nevelés gyakorlatának alapos elemzése pedig azt bizonyítja, hogy a nevelésben egyik szempontot sem lehet ridegen alkalmazni, bár az megtörténhetik, hogy egyik álláspont hivei a másikat csak öntudatlanul alkalmazzák. A nemzetnevelésben az volt az új, hogy benne mind az egyéni, mind a közösségi szempont tudatos és a kettő egybeolvadása nem valami erőltetett összekapcsolásból ered, hanem egyszerűen a valóságot fejezi ki. Az egyéni oldalról indulva, a nevelés célja az, hogy az egyéniség személyiséggé fejlődjék, azaz tudatossá és nemessé. Ez azt jelenti, hogy az ember akkor éri el a teljes fejlettséget, amikor a közösségbe tartozásával tisztába jut s átérzi az ebből következő felelősséget; az ember egyéni értékének ez a fokmérője. A közösség pedig mindig valamely egyéni alakjában érvényesül; az egyéni alakulat a beléje tartozó egyesek minősége szerint erős vagy gyenge, emelkedik vagy hanyatlik; az egyesek kifejlődése csak egyéni alapon, egyénies módon érhető el; az egyéniség elismerése és ápolása tehát a közösségnek érdeke. A nemzetnevelés szava az egyéni és közösségi szempont kibékítésén kívül azt is kifejezi, hogy a közösségnek a nemzet az az egyéni alakulata, amely az egyes számára az egyetemes közösséget jelentheti; az egyes ember fejlettségét tehát az mutatja meg, hogy milyen fejlett benne a nemzeti tudatosság és milyen erős a felelősség a nemzet sorsáért. A tudatosságban benne van magunknak, körüményeink nek, azaz a nemzet állapotának, a nemzet érdekében szükséges tennivalóknak, ezek között a személyes feladatnak világos látása; ennek feltétele az alapos tanultság, abból következik az egyénre nézve az éppen reá váró munka természetének, leg- különb módszerének felismerése is. — A nemzetnevelés fogalmából ered a nevelésnek különös gondja arra, hogy az értelmi irányú, tárgyias tudatossággal együtt az erkölcsi tudatosság, azaz a felelősség lelki állapota is kifejlődjék. Ez a felelősség a nemzettel való együttérzésnek, teljes azonosításnak az eredménye s a hasznottevés vágyában, a nemzet javát szolgáló tevékenységben jelentkezik. — Ezen az alapon világosodik meg teljes jelentősége és igazi helye a testnevelésnek is. A nevelés
