M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1940-1941

Második rész

Örömünnepe ez a nap a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek is, mert legnagyobb elismeré­sünk és tiszteletünk kifejezését tolmácsolhatjuk annak a kar­társnak, ki szerény, csendes tudományos munkájával egyete­münk fényét, tekintélyét és dicsőségét hatalmasan megnövelte. Most pedig kérem Méltóságodat, fogadja tiszteletünk és elismerésünk csekély külső jelét, a díszes doktori oklevelet olyan jó szívvel, amilyen szeretetteljes nagy örömmel nyújtom azt át a Műegyetem nevében. Látszólag most egyetemünk ad Méltóságodnak valamit; a valóságban azonban a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazda­ságtudományi Egyetem kapott most — a tanárok és tanítvá­nyok számára egyaránt —, Méltóságod több, mint négyévtize­des, kiváló eredményekben gazdag tudományos munkában el­töltött életpályájában lelkesítő példát a tudomány, a haza és az egész emberiség szolgálatára. DR. SCHIMANEK EMIL KÖSZÖNŐ BESZÉDE: Magnifice Rektor! N agy tekintetű Műegyetemi Tanács! Tisztelt Ünnepi közgyűlés! Mérnökember számára nincsen nagyobb megtiszteltetés, mint amelyben én a mai ünnepi közgyűléssel kapcsolatiban ré­szesültem. Nincsen nagyobb öröm és nincsen nagyobb boldogság, mint az a tudat, hogy egy arra hivatott fórum lemérlegelte egy éle­ten át teljesített munkám eredményeit és ezeket érdemesnek ta­lálta arra, hogy a legnagyobb kitüntetésben részesítse, amelyet ez a magas fórum: a Műegyetem adhat. De a lelkemet e pillanatban nemcsak az öröm érzése hatja át, hanem még ennél fokozottabban a hála érzete is azok iránt, akiknek e kitüntetést köszönhetem. Elsősorban a Műegyetem Gépészmérnöki és Vegyészmérnöki Kara iránt, akitől a ki­tüntetés gondolata kiindult és azután mindazok iránt, akik e ki­tüntetés adományozását előmozdították. Legmélyebb hálával eltelve járulok Őf Öméltósága a Kor­mányzó Ür magas színe elé, mert megengedni méltóztatott, hogy e kitüntetés nekem adassék.

Next

/
Thumbnails
Contents