M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1939-1940

Első rész - Beszédek

43 tadságot nem ismerő lelkes és megértő munkájáért, amelyet az elmúlt tanévben végzett. A műegyetem tanácsa ugyan már ki­fejezte köszönetét és teljes elismerését, de hálánkat és köszöne- tünket itt, a mérnöki, gazda- és közgazda-társadalmunk előtt nyilvánosan is kedves kötelességünk hangsúlyozni. A tudomá­nyos kutatás műhelyéből hívta őt a műegyetem élére a tanár­társak bizalma és tisztelete. Már előzetesen megismertük benne a nagy tudóst, a szervező-, a vezető- és az alkotóerőt; a külön­böző tanácskozásokon elismertük higgadt, elfogulatlan, mindig az igazságért küzdő bölcs ítélőképességét. Mint a M. Kir. Állat­orvosi Főiskola rektora, több éven át megválasztott prorektora, majd műegyetemünk mezőgazdasági és állatorvosi karának dé­kánja, minden intézkedésével megmutatta, hogy nálánál jobban senki sem töltheti be műegyetemünk rektori tisztségét. Ilyen képességei ismeretében választottuk őt meg az elmúlt tanév rek­torává, mert tudtuk, hogy nála méltóbbat nem ültethetünk a rektori székbe. Mikor a prorektor úr Öméltósága egy évvel ezelőtt átvette a rektori láncot, a többi között a következőket mondotta: „Bár ha majdan a következő tanév megnyitásakor ugyané helyen a jól végzett, sikeres munka után olyan megelégedettséggel ad­hatnám át e láncot utódomnak, amilyen jó szándékkal és oda­adással eltelve azt ma átvettem.“ Nagyvonalú, lelkes, céltuda­tos, erélyes, de mindig szeretettel és melegséggel telt vezetése, fáradhatatlan tevékenysége, mindig tapintatos és körültekintő bölcsesége, meleg szíve, közvetlen egyenes, szeretetreméltó egyénisége nagy mértékben növelte műegyetemünk tekintélyét és súlyát, egyúttal öregbítette azt a tiszteletet és szeretetet. amellyel mi — tanártársai — már előbb is körülvettük. Hangsúlyozva mondom, hogy Öméltósága azzal a megelé­gedettséggel adhatta át a láncot, amilyent óhajtott. Rektori működésére a legnagyobb megnyugvással és büszkeséggel gon­dolhat vissza. Ezért a tökéletes rektori működésért fejezem ki egész műegyetemünk — a tanárok és az ifjúság — szívből fa­kadó őszinte köszönetét. Második szavam a kérelem szava. Bizalommal fordulok a vallás és közoktatásügyi miniszter úrhoz s kérem, hogy a jövő­ben is tartsa meg jóindulatú pártfogásában a műegyetemet s tegye lehetővé továbbfejlődését.

Next

/
Thumbnails
Contents