M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1939-1940

Második rész - Évkönyv

203

szonylatban is igen gazdag előfordulási és termelési viszonyait ismerték meg.

4. Az aknaszlatinai sóbánya megtekintése a Kelet-Kárpátok visszatérése óta első ízben volt lehetséges. Hallgatóink ezen értékes és a napi táplálkozás szempontjából olyan fontos — sajnos, sokáig elszakított — ásványtömegnek előfordulását, tömegét, termelésének módját és feldolgozását ismerték meg.

5. A dunabogdányi Csódi-hegy andezitbányáiban a útépítő kőzetanyagok termelését, feldolgozását tnaulmányozták.

6. A Balatonhoz vezetett kiránduláson a kenesei part üledékes kőzeteinek települési viszonyait, illetve a hegyesuszamlások elhárításának módját figyelték meg. Balatonalmádi és Balatonfüred környékén a Bakony hegység geológiai felépítését, kőzeteit, majd a füredi savanyú víz forrásokat, végül Tihany félszigetén a vulkáni és posztvulkáni jelenségeket ismerték meg.

Dr. Fülei-Szántó Endre ny. r. tanár vezetésével a szeminárium tagjai két alkalommal tanulmányi kiránduláson vettek része, mégpedig 1940. április 4-én a m. kir. törvényszék cégjegyzőhivatalát, május 27-én a kereskedelmi és iparkamara védjegylajstromát tekintették meg.

B) Közigazgatási Osztály.

A Gazdaságpolitikai Szeminárium megtekintette a Csepeli „Magyar Nemzeti és Szabadkikötő“-t. Búd János ny. r. tanár szakszerű vezetésével a szeminárium 38 tagja vett részt a tanulmányi kiránduláson, ahol a raktárházakon és a rakodópart egyéb berendezésein kívül egy tengerjáró hajót is megtekintettek.