M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1938-1939

Első rész - Beszédek

ban nyugvó legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István. Széchenyi Magyarország száz év előtti politikai helyzetében a magyar nemzet fennmaradásának mindenek fölött álló biztosítékát abban látta, ha a nemzet belsőleg erős. Erős lélekben, önbecsülésben, akaratban és tudásban; erős gazdasági és műszaki berendezkedéseiben; Széchenyi nem kételkedett abban, hogy a nemzet kulturális és gazdasági ereje harc nélkül is felfokozza a magyar állam politikai súlyát és hatalmát.

Széchenyivel is az történt, ami már oly sok prófétának volt a sorsa. Életében kortársai egy részének meg nem értése, az egységes nemzeti közvélemény hiánya, majd a politika vihara megakadályozta alkotó ereje teljességének kifejtését. Halála után pedig a nemzeti Pantheonban egyik legfényesebb helyet juttattuk neki, műveiből bőségesen idéztünk, az idézeteket már valóságos közhelyekké koptattuk; életéről, működéséről, tanításairól vaskos könyveket írtunk, csak éppen a tanításait cselekedeteinkben nem követtük.

De mintha most, száz év elmúltával, nagy változás küszöbéhez érkeztünk volna, mintha kezdenénk végre igazán Széchenyi szellemében dolgozni. Társadalmunk kezdi felismerni azt, hogy mindennél fontosabb és mindent megelőző feladat a nemzet belső erőinek kifejlesztése, a magyarság lelki és gazdasági megizmosodása. Azt hiszem, hogy Széchenyi — ha láthatná ezt a változást — meg lenne elégedve nemzetével, amelynek hibáit életében oly sokszor ostorozta.

És bizonyára nagyon meg lett volna elégedve nemzetével a legnagyobb magyar, ha látta volna azt, ami félévvel ezelőtt Magyarországon történt, ha látta volna, hogy ez az örökösen pártokra szakadó, önmagát politikai harcokban marcangoló nemzet a nagy történelmi fordulat órájában tudott egységes lenni, tudott akaratának kifelé is érvényt szerezni, és hogy az ősi magyar földet a magyar katonák tüneményes teljesítménye szerezte vissza.

És ha ma jelen lehetne ebben a teremben Széchenyi István és részt vehetne a Soproni Nyári Egyetem megnyitó ünnepén, akkor is nagyon kedvére valókat tapasztalna; mert tapasztalná, hogy végre megvalósult az a főiskolatípus, amelyet ő olyan nagy kedvvel tervezett meg és amelyet „Műegyetemi Intézetnek nevezett el; ez a Széchenyi-féle Műegyetemi Intézet magában foglalta volna valamennyi műszaki és gazdasági tudomány