M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1938-1939
Első rész - Beszédek
68 Mivel pedig az erdő talajból és faállományból áll, azért az erdővédelemtan a talajt és a faállományt fenyegető veszélyeket és e veszélyek ellen alkalmazandó védekezési intézkedéseket ismerteti. A talajt fenyegető veszély kétféle lehet. Van olyan, amely a talaj termőerejét, annak előnyös fizikai és kémiai tulajdonságait fenyegeti és olyan, amely mechanikai hatásainál fogva a talajt teljesen elpusztíthatja. A faállományt fenyegető veszélyek közül elsősorban az állományra kedvezőtlen légköri hatásokat és jelenségeket, nevezetesen a hőséget, fagyot, szelet, vihart, havat, zúzmarát, jég- és ólmosesőt és a mérgesgázokat említem meg, azután a káros növényeket, a baktériumokat, gombákat, virágos élősködőket és a gyomokat, továbbá a káros állatokat és pedig a káros rovarokat, a káros madarakat, az emlősök közül a rágcsálókat, a vadászati szempontból „hasznos vadat“ és végül a teremtés koronáját, az erdő talajának és faállományának legnagyobb ellenségét, az embert. Az erdővédelemben az üzemen kívül álló ember — mint kártevő — alig jöhet szóba, mert vele szemben a törvény védi az erdőt, de annál nagyobb szerepe van az erdőgazdának, mert káros üzemi intézkedéseivel és mulasztásaival az erdőt a legnagyobb veszélybe sodorhatja. A légköri veszélyekkel, a növényi és állati károsítókkal szemben háromféleképpen szokás védekezni. Az egyik mód: a gazdasági védekezés, illetőleg az elhárítás módja, a második a biológiai, a harmadik a műszaki védekezés. Az első üzemi rendszabályokkal tartja távol a károsítókat az erdőtől és így különösebb intézkedéseket és költségeket nem igényel. A második a károsítókat úgy igyekszik féken tartani, hogy azok természetes ellenségeit kíméli és létfeltételüket biztosítja. A harmadik védekezési mód pedig mechanikai és kémiai eljárásokkal törekszik a már fellépett károsítót irtani, elhatalmasodását és továbbterjedését megakadályozni és ezzel a károsítást megszüntetni. A három védekezési módot bírálva, nem nehéz eldönteni, hogy a gazdasági és biológiai védekezési mód a műszakival szemben nemcsak azért előnyösebb, mert vele a károk elháríthatok, hanem azért is, mert a gazdaságot megkíméli a károsításoktól és a termelési idő alatt esetleg többször is szükségessé váló, olykor nagyon is tetemes irtási költségektől.