M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1938-1939
Első rész - Beszédek
62 állotta a helyét, eddigi sikeres működésével sok dicsőséget aratott nemzetközi viszonylatban is kimagasló teljesítményeivel. Fejlődése mindenkor párhuzamosan haladt a természettudományok és a műszaki tudományok fejlődésével. Itt, a nyugati végeken másfél évtizedes működésével beírta nevét Sopron történetébe is, úgy, mint annakidején elfelejthe- tetlenül Selmecbányáéba. Sopron ma végvár, mely létéért férfiasán küzdő egyetemi város, Nyugatmagyarország elvesztésével, gazdasági, ipari, kereskedelmi területeinek nagyrészét elvesztette ugyan, de megerősödött, mint kultúrközéppont és iskolaváros. Amikor ez a Civitas Fidelissima hű maradt Magyar- országhoz, azonképpen Magyarországnak is különös szerete- tében kell tartani Sopront, mely magyar volt, magyar maradt és magyar lesz, és amelynek feladata nemcsak az, hogy bástya legyen, hanem az is, hogy a barátságnak és a megértésnek hídja, a tudománynak istápolója legyen, mert az Írás szavai szerint „csak az a nép veszhet el, mely tudomány nélkül való“. A mai megnyitó ünnepély solemnis aktusával új polgárokkal gazdagodott Egyetemünk, akik most, a mai válságos, súlyos, történelmi, kritikus időben egészséges élniakarással útra, a hivatás útjára indulnak. Legyen Alma Materünké a jó gazda vetése, mely majdan derültebb, szebb időben százszorosán és ezerszeresen adja vissza a nemes magot, melyet kissé borús időben hintünk el. Az új tanév küszöbén mélységes együttérzéssel kívánjuk, hogy Egyetemünk Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kara művelje, ápolja és terjessze dicső múltjának megfelelően gazdag sikerrel a tudományt, őrizze meg szeretettel fényes tradícióit, századokon át magasratartott selmeci hagyományait, melyek nem csupán külsőségek; munkálkodjék ez évben is hűséggel a tudományos igazság, a nemes emberi jóság és a szépség szolgálatában, fáradhatatlan szorgalommal, kitartással és munkakedvvel,haladjon bátran előre, legyen működése gazdag sikerekben és nagy eredményekben. Sok szerencsét, jó szerencsét! Isten bőséges ádását kívánva az új tanévben soproni karunk működésére, érdemes tanári testületére és nagyreményű ifjúságára, az 1939—40. egyetemi tanévet iinnepéyesen meg- nyitottnak nyilvánítom. Ezután felkérem Kellé Arthur e. i. dekán Űr Öméltóságát székfoglaló beszédének megtartására.
