M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1938-1939
Első rész - Beszédek
43 kapta. A gépen csak akkor és ott van ilyen szabályozás, ahol azt az ember berendezte, alkalmazta. Evvel szemben az élő szervezeten efféle berendezéseknek szinte beláthatatlan lehetősége, sokasága található, melyek benne rejlenek, belőle származnak, belőle indulnak ki; az életfolyamatokban a tervszerűség, a célirányosság látható, de a biológiai történésekben többféle tényező egymásrahatása, consensus, miatt azok, ismétlem, nem matematikai pontossággal zajlanak le, mint a gépeken. Ha az élő szervezetet a géppel hasonlítjuk össze, akkor a szervezet nagyon sok fontos, jellemző sajátságától kell eltekinteni, elvonatkoztatni. Kezdjük mindjárt a fejlődésén, amire már előbb is történt utalás. Minden élőszervezet egyetlen sejtből indul fejlődésnek, melyből mindenkor csak egy bizonyos fajú szervezet keletkezik, az emberi petesejtből ember, a madártojásból csak bizonyos madárfaj fejlődhet és ez a fejlődés a szervezetben önmagában és önmagából alakul ki, a madár fejlődése a tojásban megszakítás nélkül, determináltan követhető egyik fejlődési stádiumból a másikba, a morulán, blastu- lán, gastrulán át, mígnem kikel az a tojásból, de még ezután is tovább folytatódik a fejlődési folyamat, a nemi érettséghez vezet, majd később az elöregedéshez és csak a halállal ér véget, miközben az élő szervezet folytonos átalakuláson megy keresztül. A szervezet sejtoszlással és növekedéssel fejlődik; a csírasejt első oszlásakor keletkező barázdálódási golyók, a blastome- rák széjjelválasztása esetén két szervezet alakul ki, nem töredékszervezetek (Driesch, Spemann). A csírasejtek pedig az őscsírasejtekből fejlődnek, mindegyikük már egy teljes egész, azonban a belőlük fejlődő élőlény, mely határozott faji, fajtabéli és egyéni sajátságokkal van felruházva, a fejlődésnek egy fokán sem tekinthető teljesen késznek, fejlődése nem befejezett, mégis ennek ellenére minden fejlődési fokon sajátosan kész. Embriókorában is Gallus a tyúk, de hólyagoscsíra korában is az, és az marad holtáig. Az élőszervezet jellege nem korhoz és helyhez kötött, hanem folytonos átalakulás jellemzi, miközben az egyes fejlődési szakok szabályosan következnek egymás mellett és egymás után. Evvel szemben a gép egyes alkotórészei külön készülnek, tetszés szerinti, nem meghatározott sorrendben és helyen állíthatók elő és csak végül illesztetnek egybe. Az így előállított gépet azután kívülről helyezik üzembe és
