M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1938-1939
Második rész - Évkönyv
163 Füttern von verschiedener mineralstofflicher Zusammensetzung. (I)r. Marek Józseffel és dr. Wellmann Oszkárral együtt, Hoppe-Seylers Z. 257, 246, 1939.) — A takarmány ásványi sóarányának lényege és jelentősége az állati szervezet mész- és foszforellátásában. (Dr. Marek Józseffel és dr. Wellmann Oszkárral együtt, Matern, és Term.-Tud. Értesítő 57, 1020, 1938.) — A felcombcsont fejének leválása csikókban rhachitises alapon. (Dr. Marek Józseffel és dr. Wellmann Oszkárral együtt, Állatorvosi Lapok 62, 157, 1939.) — Tanulmányok az angolkórról és a rokon csontbántalmakról. 3. közlemény: Kísérletek kutyákkal. (Dr. Marék Józseffel és dr. Wellmann Oszkárral együtt, Állatorvosi Lapok 62, 197, 1939.) — Vas- és rézadagolás jelenstősége a fiatal állatok sóforgalmában. (Magyar Állattenyésztés 1, 92, 1939.) Bárdos László: Érdekes baromfi-bastard. (Magyar Állattenyésztés 10, 277, 1939.) Kórbonctani tanszék. Tanár: dr. Jármai Károly ny. r. tanár. A tanszékhez tartozó kórbonctani intézetben az 1938/39. tanévben összesen 1220 hullát boncoltak fel. A hullák legnagyobb részben az állatorvosi osztály klinikáiról, a m. kir. honvédség lóállományából, továbbá vidéki gazdaságokból és a főváros lakosainak tulajdonából származtak. Állatfajok szerint a hullaanyag a következőképen oszlott meg: 297 ló, 8 szarvasmarha, 13 birka, 526 kutya, 134 macska, 28 sertés, 40 nyúl és 172 madár. Vizsgálatra került ezenkívül a székesfőváros állatkertjéből származó. különböző fajhoz tartozó 118 állat, valamint vidékről felküldött 63 hullarész. Számos esetben szaktanácsot is adott az intézet magánfelek megkeresésére. Az intézet a jelen tanévben is folytatta kutatásait a leukaemia terén; ezen munkálatokhoz a „Lady Tata Fondation“ (London) ezidén is anyagi segítséget nyújtott. Ezenkívül foglalkozott az intézet egyes átoltható tyúksarkomákkal annak megállapítására, hogy vonatkozásba hoz- hatók-e ezen daganatok a tyúk-leukaemiával. A továbbiakban vizsgálatok történtek a rákkeltő szénhydrogéneknek egyes állatfajokra kifejtett hatására nézve és szövettani vizsgálatoknak vétetett alá minden kórosan elváltozott szerv, melynek megítélése a mikroszkópos lelet alapján kétes volt. Az intézetben készült dolgozatok a következők: 1. dr. Bakos Károly: Általános carcinomatosis kutyában. (Állatorvosi Lapok 1938. évf. 2. sz., 23. o.) 2. Szundy László: Adatok a szarvasmarha szemdaganataihoz. (Állatorvosdoktori értekezés.) Közelmények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, XXIX. kötetéből. Budapest, 1938. 3. Kemény Armand: Egy új átoltható tyúksarkoma. (Állatorvosdoktori értekezés.) Közi. az összeh. élet- és kórtan kör. XXIX. k. Budapest, 1939. 4. Horváth// László: A rákkeltő szénhydrogének hatása kutyán. (Állatorvosdoktori értekezés.) Budapest, 1939. 5. Dr. Elek Pál: Tömeges áttétképző methylcholanthren-tumor egérben. (Állatorvosi Lapok 1939. évf., 3. sz., 43. o.) 6. Mohos József: A sarkoma és tyúkleukozis közös eredetéhez. (Állatorvosdoktori értekezés. Közi. az összeh. élet- és kórt. kör. XXIX. k. Budapest, 1939.) 7. Prokopovitsch Ottó: A lovak mellhártyaösszenövéseinek topográfiája. (Állatorvosdoktori értekezés.) Budapest, 1939. . 11*
