M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1938-1939
Második rész - Évkönyv
149 Erdészeti vegytani tanszék. Tanár: Vági István ny. r. tanár. A tanszék adjunktusa: vitéz Botvay Károly a Mitteleurapäischer Wirtsehaftstag „Deutschland-Stiftung“ ösztöndíjával 1938. XII. 1-től 1939. IX. 1-ig a müncheni egyetem erdészeti kísérleti állomásának talajtani intézetben dolgozott s ott a talajszuszpenziók ülepedési viszonyainak a vizsgálatával foglalkozott. Dolgozatai: Egy új önműködő szedimentációs mérleg. (A hánya-, kohó- és erdőmérnöki karon benyújtott doktori értekezés.) Adatok a szuszpenzióoszlop forgómozgásának a szedimentációs elemzésnél megnyilvánuló hatására. (Érd. Kíséri. 1939. évf. XLI. köt. 243— 253. old.) Növénytani intézeti és botanikus kert. Igazgató: dr. Fehér Dániel egyet. ny. r. tanár. Az intézet tudományos kutató és kísérletügyi munkássága a következő főbb irányokra terjedt ki. 1. Folytattuk az erdőtalajok most már egy évtizede folyamatban lévő rendszeres biológiai vizsgálatát, amely vizsgálatoknak célja az, hogy a termőhely tényezőinek, ezek között elsősorban a talaj hőmérsékletének és víztartalmának a befolyását a talajélet időszaki jelenségeire és ezzel kapcsolatosan az állományok növekedési viszonyaira megállapítsák. Az első 10 év eredményeit 1936-ban hoztuk nyilvánosságra. A mostani kutatások a következő évtized folyamán nyernek majd befejezést. 2. Az elmúlt évben a Földmívelésügyi Minisztérium Termelési Főosztálya az intézet számára Fürgédén Herceg Montenuovo Nándor uradalmában egy helyszíni talajbiológiai laboratóriumnak felállítását tette lehetővé. Ennek a munkássága a különböző talajművelési módoknak, a talaj életére, víz- és nitrogéngazdálkodására és ezzel kapcsolatosan a talaj többi, mezőgazdasági szempontból fontos életjelenségeire és anyagcserekörfolyamataira gyakorolt hatására terjedt ki. Az idei év eredményeit az intézet Földmívelésügyi Minisztérium támogatásával külön kiadványban fogja ismertetni. 3. Az elmúlt években sikerült a talaj víztartalmának és a talaj hőmérsékletének együttes hatását szabatos kísérletekkel felderíteni. A kísérletek eredményeképen jött létre az úgynevezett R-törvény, amelynek az érvényét az utóbbi időben a magasabbrendű növények víz- és hőgazdálkodására is ki tudtuk terjeszteni. Ennek a törvénynek az öntözés terén is jelentősége lesz. Hogy az elméleti törvényszerűségeket a gyakorlatba is átültethessük, az intézettel szorosan együttműködve, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Kisújszálláson agrobiológiai állomást állított fel, amely ott egy 15 holdas kísérleti gazdaságban tanulmányozza az R-tör- vénynek a gyakorlati öntözés terén való felhasználását. Az állomás ebben az évben már eredményes munkásságot fejtett ki és tevékenységét a hazai rizstermelésre is kiterjesztette. 4. A fürgedi, most már 5 év óta folyó kísérletek eredményeit olyan határozott formában lehetett önteni, hogy ezeknek gyakorlat terén való szélesebbkörű kikísérletezése vált szükségessé. A Miniszterelnökség Gazdaságpolitikai Osztálya 1939 elején, a Földmívelésügyi Minisztérium Termelési Főosztálya pedig ugyanezen év tavaszán egy-egy értekezletet hívott össze, amelyen a mezőgazdasági kísérletügy képviselőin kívül gyakorlati szakemberek is résztvettek. A Földmívelésügyi Minisztérium által tartott értekezlet alapján a termelési főosztály
