M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1937-1938
Első rész - Beszédek
69 Amikor most első ízben ülünk össze Szabó Gusztáv elgondolása szerint, súlyos kötelességmulasztást követnék el, ha nem fejezném ki intézetünk valamennyi tanára, de azt hiszem, valamennyi barátja nevében is soha el nem múló hálánkat a finom- lelkű cselekedet- és adományért. A harmadik és negyedik ok egyetemünk hívó szava és a nagy nádor emlékének tisztelete volt. Engedjék meg, hogy gondolataimat ehhez az emlékhez fűzzem. Ügy érzem, hogy azok a nemzedékek, amelyek már a háború előtt is bíráló szemmel nézték az eseményeket, ma sokkal jobban értik meg a száz év előtti, a szabadságharcig terjedő korszakot, mint megértették a háború előtt. Mert a napóleoni háborúk hasonlóan mint a világháború, fenékig kavarták fel a világesemények óceánját és akkor éppúgy, mint most, a feszültségek kiegyenlítését kereste a szenvedő emberiség. Ma is az új életformák keresése tölti el a lelkeket és ez a széliében megnyilvánuló reformvágy állítja elénk nagy plaszticitással a múlt századeleji újító hullámverést. A gazdasági és kultúrális tevékenység terén gróf Széchenyi István emberfeletti nagysága emelkedik ki, de mellette áll töretlen fényben, páratlan lelki tisztaságában József főherceg, a nagy nádor alakja. Széchenyi a történelem legnagyobbjaival vetélkedő dinamikus lelkű reformátor, — József nádor a korosabb, bölcs, tapasztalt férfiú, aki megtanulta, hogy az akció és reakció törvénye nemcsak a fizikai, hanem a szellemi világban is érvényes, s aki ezért óvatosan mérlegeli az újítások esetleges hátrányait is, de soha sem azzal a szándékkal, hogy a refonmtörekvéseket bénítsa, hanem ellenkezőleg, azért, hogy a magot az ocsútól elválasztva, bölcs állásfoglalásával és sokszor minden tekintélyének latbavetésével támogassa a reformokat a mindig bizal- matlankodó, gyanakvó és sokszor féltékeny központi kormánynál, vagy az uralkodónál. Herczeg Ferenc a költő intuíciójával adja a nagy nádor szájába az azóta számtalanszor idézett szavakat, hogy az építendő új hídon nemcsak a budaiak és a pestiek fognak járkálni, hanem nagyobb úr, — Európa s vele a XIX. század vonul be rajta.
