M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1937-1938

Első rész - Beszédek

62

nem bennük — íme — a síron túl is élő, meg nem szűnő, áldozatos tettekben nyilvánuló hálatelt vonzódást is ébresztett.

Róla a szó igaz értelmében csakugyan elmondhatjuk, hogy ott, ahol megismerték, mindenütt és mindenkor csakis barátai és tisztelői voltak.

Mélyen érző nemes szíve uralta lényét akkor is, amikor tanári hivatásának kötelességeképpen hallgatóinak sorsa fölött kellett ítélkeznie. Itt is, mint mindenben, az ifjúság atyai, jóindulatúan igazságos és megértő barátjának bizonyult, kihez föl- tétlen bizalommal járulhatott bajával-bánatával mindenki. Szinte mondaszerűen él tovább Pista bácsi legendás alakja ifjúságunk emlékezetében főiskolai generációról generációra és kedvesnél kedvesebb történet örökíti meg, mikép sikerült neki tantárgyait az előadásokon és gyakorlatokon tanítványaival megkedveltetnie. S még le sem tellett Szent-Istvány halála után a távlati megítéléshez szükséges tíz esztendő, amikor az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesülettől függetlenül, Karunk jelenlegi ifjúsága is mozgalmat indított szobrának felállítása érdekében. Valóban nem szorul további és bővebb magyarázatra ezután, ki volt Szent-Istvány Gyula az ifjúságnak.

Felelősségteljes hivatásától áthatva mindjárt tanári működésének első éveiben hozzálátott egy korszerű, átfogó bányaméréstan megírásához. A nagy mű 1911-ben meg is jelent, s azóta — túlzás nélkül mondhatjuk — ez a vaskos könyv a bányamérésekkel foglalkozó magyar mérnöki kar sokat forgatott bibliája még a mai napig is. Jelentősége messze túlterjedt Magyarország határain, s az a számos hivatkozás és utalás, mely a legkülönbözőbb nyelvű szakirodalomban szemünkbe tűnik, megerősíti és alátámasztja nem egy híres külföldi professzornak azt az ismételten kifejezésre juttatott véleményét, hogy Szent-Istvány műve korának legtervszerűbb, legalaposabb és legteljesebb bányaméréstana volt. Pedig saját bevallása szerint még különösebb eredetiségre sem törekedett benne, hanem csak jól használható, könnyen érthető tan- és kézikönyvet akart írni.

Eredetiségének, szárnyaló tehetségének gyöngyszemeit különösen műszertalálmányai között lelhetjük, s ezekben is a nagy előd méltó utódjának bizonyult. Selmeci irányrögzítő készüléke, a lejtős aknák felmérésére szerkesztett elektromos jelzőlámpái, aknafüggélyezője és feszítéke — hogy a sok közül csak néhányat említsünk —, egy kiváló gyakorlati érzékkel megái-