M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1937-1938

Első rész - Beszédek

28 műegyetem hatóságai iránt viseltettek, őrizzék meg a jövőben is, a maguk részéről így segítvén az új rektort felelősségteljes feladatának elvégzésében. Mindezek után pedig ünnepélyesen is felavatom a műegye­tem új rektorát, átadván neki a rektori tisztség hagyományos jelvényét. Magnifice Domine Rektor! A díszes rektori tisztség, amelyet Magnificentiád tanártár­sainak bizalmából most elfoglal, nagy felelősséggel és terhes kötelezettségekkel jár. Magnificentiád kezébe helyezi az autonóm szervezet kor­mányzati hatalmát és bölcsességére bízza az egyetem anyagi és lelki egyensúlyozását. Kifelé képviselnie kell az egyetem szer­vezeti egységét, befelé pedig biztosítania annak lelki össz­hangját. Magnificentiád ennek a nehéz szerepkörnek a betöltéséhez hozza magával a nagyvonalú alkotómester cselekvőkészségét, a tudós professzor éles ítélőképességét, a művésziélek lendüle­tét és egyéniségének mindenkit megnyerő lebilincselő karakte­rét. Ezeket a tulajdonságokat hosszú együttműködésünk és ba­rátságunk alatt volt módomban megismerni úgy, hogy ebben az ünnepélyes pillanatban, amikor Magnificentiád vállára he­lyezem a Műegyetem kormányzatának súlyos gondjait és az igazgatással járó nagy felelősséget, teljes bizalommal nézek a jövőbe, s meg vagyok győződve arról, hogy Isten segedelmével Magnificentiád működését áldás fogja kísérni és siker fogja koronázni. Hogy e reménység valóra váljék, az egész Műegyetem ne­vében friss erőt és egészséget kívánok Magnificentiádnak s ké­rem, hogy továbbra is a műegyetemi hagyományok szellemé­ben vezessen bennünket. Meleg szeretettel kiáltom: Éljen a rektor!

Next

/
Thumbnails
Contents