M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1937-1938
Második rész - Évkönyv
156 A kertészek bolgár rendszerű, árasztásos szabadföldi termelés mellett üvegházban és melegágyban jól értékesíthető „primőr“-öket állítanak elő. Az igásállatállomány kizárólag 30 darab hidegvérű ló. A tehenészet tehénállománya magyar pirostarka; a törzsbika telivér szimmentáli. Az átlagos tehénlétszám 80 darab. A teheneknek csak kb. egyharmad része kerül beüzetésre, míg a többi lefejő. A tehenek pótlása nevelés és vásárlás útján történik. A termelt tej a leggondosabb higiénikus kezelés után Budapesten, tejüzletek révén kerül fogyasztásra. A juhállomány 200 darab fésüsmerinó anya. A hasznosítás hármas irányú: tej, hús és gyapjú. A juhtejet esemegetúróvá dolgozzák fel. A bárányfelesleg intenzív fiatalkori hizlalás után a budapesti szállodák konyháiban kerül értékesítésre. Sertésállomány: 32 darab szőke mangalioakoca. A malacok expressz- hízlalás útján értékesíttetnek. Az állattenyésztési ágazatok keretében eladás céljából is nevelnek tenyészállatokat. A tangazdaság gépekkel és eszközökkel jól fel van szerelve, a többi között 1 darab Hofherr-Schrantz-traktor és 1 darab MÁVAG-traktor szolgálja a belterjes talajművelést. A tangazdaság jövedelme a tangazdaság további fejlesztésére és a tudományos kísérletezés költségeinek fedezésére szolgál. Mezőgazdasági növénytani és növénynemesítéstani tanszék. Tanár: dr. Szabó Zoltán ny. r. tanár. A vezető tanár a tanrend szerinti előadásokon kívül két örökléstudományi előadássorozatot tartott, még pedig: 1. az iskola orvosi és egészségtantanári tanfolyamon, 2. a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének örökléstani és fajegészségügyi előadássorozatában. Ezenkívül egyes előadásokat tartott még a Kir. Magy. Természettudományi Társulat népszerű természettudományi estélyén 1937. december 10-én: „Az élet és halál öröklése“, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben: „Az örökléstudomány újabb eredményei a növénynemesítés szolgálatában“, 1937. november hó 9-én a Társadalomegészségügyi Múzeumban: „Az átöröklés alapjelenségei“, továbbá a Műegyetem soproni nyári egyetemén 1938. augusztus 9-én: „A származás és öröklődés“ címmel. Bemutatta örökléstudományi kézikönyvét a Magyar Tudományos Akadémia III. osztályának 1938. januárius hó 24-én, és a Szent István Akadémia IV. osztályának április hó 8-án tartott ülésein. Feldolgozta a franciaországi gyűjtők részéről hozzáküldött Knautiákat, amelyekről szóló értekezését a Magyar Tudományos Akadémia III. osztályának május hó 16-án tartott ülésén mutatta be. Az intézet munkássága a vezető tanár dékáni működése és elfoglaltsága miatt az előző tanévekhez viszonyítva némileg csökkent. Mindazonáltal befejezést nyert Samu István oki. mezőgazda: „A tiszántúli búza gyommagvai“-ró\ szóló értekezése, amely az intézet kiadásában meg is jelent. Az intézetben a következő irányú kutatások folytak: „A kukorica xéniás jelenségeinek kapcsolata a kereszteződéssel“ (Fischer Péter bölcsész-
