M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1936-1937
Első rész - Beszédek
66 intézményünk nevét az ország határain túl is ismertté, sőt, szerénytelenség nélkül mondhatjuk, megbecsültté tették. Alig volt olyan nemzetközi állatorvostudományi mozgalom, amelyben tanszékeink vezetői tevékenyen részt nem vettek volna, sőt hova-tovább odáig fejlődtek a viszonyok, hogy e mozgalmak irányító szálai a budapesti állatorvosi főiskolában futottak össze. E gyors fejlődés útjának egyengetésében Hutyra Ferenc igen hathatós támogatásban részesült kiváló tanár- és munkatársaitól. A már említetteken kívül részben mint azok tanszéki utódai Monostori Károly, Rátz István, Tangl Ferenc, Plósz Béla, Preisz Hugó, Magyary-Kossa Gyula, Marek József, Farkas Géza, Rhorer László, fíugarszky István, Aujeszky Aladár, Zimmermann Ágoston, Wellmann Oszkár vesznek részt ebben az alkotó és építő munkában. Nekik mindnyájuknak és szellemi vezérüknek, Hutyra Ferencnek, köszönhető elsősorban, hogy az az intézmény, amely oly mostoha viszonyok közt indult el pályáján, fokról-fokra gyarapodva, felsőoktatásügyi intézményeink első sorába küzdötte fel magát. * A külföld számos államában s így elsősorban Németországban is már a múlt század második felében élénk eszmecsere folyt az állatorvostudománynak más tudományokhoz, nevezetesen egyrészt az emberorvostanhoz, másrészt a mező- gazdasági tudományokhoz való kapcsolatáról s azokról az irányelvekről, amelyek e kapcsolatokra való tekintettel az állatorvosi szakoktatás továbbfejlesztése érdekében követendők lennének. Virchow professzor, az összehasonlító kortannak megalapítója s napjainkig egyik kimagasló képviselője e kérdésben így nyilatkozott: „Zwischen der Tierarznei- kunde und der Menschenheilkunde ist wissenschaftlich oder sollte wenigstens wissenschaftlich keine Scheidegrenze sein; die Erfahrungen der einen müssen verwertet werden für die Entwicklung der anderen. Das Objekt beider Wissenschaften ist ein verschiedenes, aber nicht die Lehrsätze, welche die Grundlagen der Doktrin bilden.“ S valóban nem kétséges, hogy az állatorvostudomány, a mezőgazdasággal való gyakorlati vonatkozásai ellenére, fundamentális disciplináinak (bonctan, élettan, kórtan, bakteriológia, gyógyszertan stb.) jellegében
