M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1936-1937
Első rész - Beszédek
85 a fertőző betegségek kóroktanára vonatkozólag korszakalkotó megállapításokkal gyarapították ismereteinket. Mindkét tudós állati betegségek tanulmányozásával kezdte el áldásos működését, amire az impulzust 1849-ben Pollender, egy állatorvos, adta, aki anthraxban elhullott állatok vérében először látta meg azokat a pálcikákat, melyeket Koclmak kitenyésztenie, Pasteurnek pedig szelidítenie sikerült. Ez a két eredmény egymást kiegészítve megvetette a modern bakteriológiának és immunbiológiának az alapját. A legelterjedtebb emberi és állati betegségről, a gümőkór- ról Villemin állapította meg először, hogy a betegség emberről állatra és állatról-állatra átoltható és ez a megismerés adta az idők során, sok kutató segítségével azt a gondolatot, hogy az állati gümőkór okozójával az embert immunizálni lehetne, amint az újabban a Calmette—Guerin-féle BCG nevű oltóanyagban bizonyos mértékben meg is valósult. Ugyancsak fontos volt B. Bang állatorvostanárnak az a megállapítása, hogy a gümőkőros tehenektől származó borjak, ha a születés után azonnal elválasztatnak, egészségesek maradnak. Ezzel nemcsak a tuberculosis örökléséről vallott tévtant döntötte meg, hanem módját mutatta meg annak is, hogy a tuberculo- sisos anyák gyermekeit miként lehetne kórmentesen felnevelni, ami Franciaországban az Oeuvre Barnard-nak nevezett eljárás bevezetésével meg is történt. Igen fontos kihatású volt azoknak az állati betegségeknek a tanulmányozása is, melyekről kiderült, hogy nem baktériumok, hanem láthatatlan, úgynevezett szűrhető virusok által okoztatnak, amit először a száj- és körömfájásról, a ragadós tüdőlobról és a tyúkpestisről állapítottak meg. Eme ismeretek nyomán megindult kutatások egymásután derítettek ki újabb és újabb hasonló alapon fejlődött betegségeket az embernél is, úgyhogy ma száznál is több olyan bajt ismerünk, melyekben ily virusok játszanak szerepet s valószerű, hogy a hírhedt influenza is ilyen eredetű. Értékes volt Smith és Kilborne amerikai állatorvosoknak az a megállapítása, hogy a szarvasmarhák úgynevezett texasi lázát a vörösvérsejtekben élősködő piroplasmák okozzák és hogy ezt a betegséget kullancsok viszik át állatról-állatra. E példa nyomán tisztázódott a maláriánál a szúnyogok kórtér-
