M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1936-1937
Első rész - Beszédek
68 Ez a rendszer juttatott minket oda, hogy még mai napon is elég bőven van hazánkban kopár terület, vízmosás a régi erdők helyén, a meglevő erdeink fatőkéje pedig lecsökkent annyira, hogy még az egy köbmétert is alig haladja meg az a fatömeg, amely évenként és hektáronként az ország erdőségeiben fejlődik. A sok nehézség, kár és veszteség, amit a tarvágásos rendszer akkor is hozott, hogyha közvetlen mulasztás nem játszott közbe, természetesen megindította a kutatást annak kiderítésére, hogy mi a sikertelenségnek oka és mikép lehetne azon segíteni. A kutatások annak felismerésére vezettek, hogy súlyos hibát jelent, hogyha az erdőre rá akarjuk húzni a mezőgazdaság módszerét, az erdőnek megvan a maga sajátos élete, a maga sajátos igényei és jellemzői, megvannak a sajátos természeti törvényei, amelyek kérlelhetetlenül uralkodnak és ha ellenük cselekszünk, akkor az erdő összeroppanását idézzük elő. Ezek a kutatások — ha távol is állunk még attól, hogy minden tekintetben tisztán lássunk — már sok világosságot vetettek az erdő életére, az abban uralkodó szövevényes összefüggésekre, eredményeik az erdőművelés érdekeit hozták előtérbe, amelyek a tarvágásos rendszernél figyelemben vagy egyáltalában nem, vagy csak alig részesültek. Ma már a vágást úgy vezetjük, hogy az az erdőművelés érdekeit szolgálja és megnyissa munkájának útját. Az erdőnek nemcsak a faállománya, de a talaja is él, életük, életjelenségeik szorosan kapcsolódnak egymásba és nemcsak a fa nem lehet el a talaj nélkül, de a talaj sem nélkülözheti a faállományt, mert ha azt letakarítjuk róla, elveszti a talaj az erdőtalaj jellegeit és sajátságait. Az erdő hatalmas életközösséget jelent, amelyben részt- vesz nemcsak a növényvilág, a fa, a cserjék, füvek, gyomok, mohák, de még az állatvilág is és különösen nagymértékben résztvesznek a legalsóbbrendű élőszervezetek, a gombák, a protozoák, algák, a baktériumok óriási tömege, amelyeket Francé, hazánk fia, a vízi „plankton“ név analógiájára „eda- phon“-nak nevezett el. Az erdő életközösségét nem szabad megbontanunk, ez azt jelenti, hogy a talajról az erdőt soha leszedni nem szabad, hanem azon a faállományt állandóan fenn kell tartanunk,
