M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1936-1937
Első rész - Beszédek
37 gáltatója. A geomorfologiai ismeretek ugyan nagy fontosságúak lehetnek a mérnök látkörének és tudásának kibővítésére is, különösen ha őt Magyarország határain túl való vállalkozásra, munkára is akarjuk képesíteni. A bécsi műszaki főiskolán, valamint Amerikának sok műszaki főiskoláján vannak is geomorfologiai tanszékek. Az egyetemi mezőgazdasági, technicai és más disciplinákkal kapcsolatban a földrajz mindenkép gazdagítja az ismereteket az összefüggések terén. A közigazgatási és társadalomtudományokban való elmélyedéssel párhuzamosan gazdagíthatjuk a politikai és gazdaságföldrajzi ismereteket. Egyetemünkön a hallgatóság egyrészének didaktikai készséget is nyújtunk a földrajzi ismereteknek a középiskolákban való tárgyalására. Mindez érték és mindezek ismereti tégladarabok lesznek az átfogóan gondolkodó számára is, mégis a földrajz egyetemi feladatát, különösen épen a XX. században, másban is és főleg másban látom. Mi a földrajz? A magyar szó, ha gondolkodva ejtjük ki, oly világosan megmondja. A földrajz a földfelszín leírása, rajza, amely képpé színesedik, ha a valóság felé törekedve szabadulni igyekszik a méretek és adatok rideg halmazából. Hosszú évekkel ezelőtt már a földfelszín élettanának, fiziológiájának neveztem a földrajzot egyetemünk katedrájáról. Ez persze hasonlat. Márpedig minden hasonlat egyoldalú szemszögből való, reflektorszerűen éles, a természetnek kiegyensúlyozott, diffus világosságával szemben. Fiziológiának, élettannak azért neveztem, mert a fizikai tudományok tárgyainak egész nagy körére hiányzik az „élet“ szónak és fogalomnak aequivalense. A földfelszín kérge sokféle anyag sokféle összetételéből áll, — anyagokból, elemekből, amelyekkel a föld belsejében, más bolygókon és égitesteken és az űrnek égitestrendszerünket körülvevő, tartalmazó, előttünk ismert részében találkozunk. A földkéreg a föld anyagaiból, a föld belsejéből és más égitestekről vagy az űrből jövő hatások alatt keletkezett, alakul és változik. Kis, de talán nem lényegtelen részben földönkívüli anyagok is járulnak hozzá és befolyásolják az életet. A földfelszínen biológiai és emberi élet folyik. Ez az élet földi és mégis mindenrendű földöntúli hatások nélkül létre nem jövő, továbbfolyni nem tudó élet. A földrajz tárgya, adatai földiek, de kérdései az egész mindenséget felölelőek. A földrajznak az
