M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1936-1937

Első rész - Beszédek

107 szerény, művészi értékben azonban annál kiválóbb alkotása Mciugsch Gyula kitűnő szobrászművészünknek. Az ilyen alkalom, aminő a mai, visszaemlékezésre és elmélkedésre késztet. Számot vetünk azzal, hogy azokat a szel­lemi javakat, amelyeknek szerencsés örökösei vagyunk, kinek, minő körülményeknek köszönhetjük s akkor önkénytelenül is bírálói leszünk elődeinknek. Nincs felemelőbb dolog azonban, mint visszaemlékezni az olyan tökéletesen zárt élet szellemi megnyilvánulásaira, aminő Hutyra Ferencé volt. Mérlegelhet­jük tehetségét, munkakészségét, munkabírását, jellemét a leg­szigorúbb mértékkel, minden vonatkozásban arra az eredmény­re jutunk, hogy nem találtatik könnyűnek. Különös kegye volt a Gondviselésnek, hogy Hutyra Ferenc ezelőtt kereken félszázaddal, mint fiatal orvos, az állatorvos­képzés apostolává szegődött. Nem volt akkor rózsás itt a hely­zet. A hallgatóság ki nem elégítő előképzettsége, az intézetek szegényes viszonyai, a tanárok agyonhalmozása előadásokkal rendkívül megnehezítették az állatorvosnevelés munkáját s hogy a tanárok mégis figyelemreméltó kutató munkát végez­tek, csak annak volt köszönhető, hogy egészségük feláldozá­sával, az éjjelt nappallá téve serénykedtek laboratóriumaikban. A mai ember értetlenül áll e viszonyokkal szemben és várja annak kiderítését, hogy miért kellett a mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozó Magyarországon az állatorvosi tudományok ápolását elhanyagolni abban az időben, amikor a jórészt már ipari államokká lett nyugati országokban Pas­teur és iskolájának munkássága révén éppen az állatorvosi tudományok indultak hallatlan iramban fejlődésnek és éreztet­ték közgazdasági téren hatásukat. Hutyra Ferenc kezdettől fogva tisztában volt az állat­orvosi ismeretek és az állategészségügyi szakszolgálat fejleszté­sének elsőrendű köz- és mezőgazdasági jelentőségével, egyben felismerte fontos vonatkozásaikat a közegészségüggyel is. Törekvései ezért mindenekelőtt az állatorvosképzés színvona­lának emelésére irányultak, melynek két feltétele volt: a hall­gatóság előképzettségének javítása és a különféle tárgyak elő­adásával túlterhelt tanárok tehermentesítésével annak biz­tosítása, hogy kellő idejük maradjon kutatói tevékenység ki­fejtésére is. Szükségessé vált tehát az állatorvosi tanintézetet

Next

/
Thumbnails
Contents