M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1935-1936
Első rész - Beszédek
90 ilyen számok (például kerekített értékeik) összetartó sorozatának határértéke, de fordítva racionális számok számos összetartó sorozata, mint például egy nem szakaszos tizedestört kerekített értékeinek sorozata, racionális számhoz nem tart. Azzal, hogy ezeknek is határértéket tulajdonítunk, éppen új, úgynevezett irracionális számokat értelmezünk, amelyeknek a racionális számokhoz való csatolásával a valós számok tartományára jutunk. Ez már perfekt, teljes a szó olyan értelmében, hogy minden összetartó sorozatának van határértéke. Ez a lépés, mint látjuk, az összetartás, a határérték s így a távolság vagy abszolút érték fogalmára támaszkodik. Általánosítása tehát ezek általánosítását követeli meg. Kürschák József mármost megállapítja, hogy minden, általa értékelhetőnek nevezett test, vagyis olyan, amelynek elemeire az abszolút érték additív és multiplikativ tulajdonságaival bíró, valós, nem negatív függvény: az elemek úgynevezett értékelése értelmezhető, esetleg új elemek hozzácsatolásával először perfektté, azután algebrailag zárttá, végre olyan értékelt testté egészíthető ki, mely perfekt és algebrailag zárt, minden szót a most már kézen fekvő általánosított értelemben véve. Lehetetlen Kürschák József e ma már klasszikusnak tekintett munkájának nagy s napról-napra növekvő hatását itt ismertetnem. így a világháború éveire térek vissza. Ezek fegyverzörejében Kürschák József múzsája is csak egyszer, 1914-ben, az Akadémia rendes tagjává való választást követő székfoglaló értekezésben szólal meg. Ez a kettős integrálok variálásánál fellépő differenciálegyenletek azonos eltűnésével, másszóval azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy bizonyos értelemben különböző variációs feladatok megoldása mikor azonos. Az egyszeres integráloknál Eulerre visszamenően ismert tételt 1906- ban Koenigsberger, König Gyula egyik mestere igyekezett általánosítani, de a helyes nyomra először Kürschák József bukkan. Teljesen még az ő eredménye sem megnyugtató s így nyolc év múlva a szegedi Actában a kérdésre újból visszatér, sőt — beszélgetéseiből tudom — halálos betegsége előtt is ez a kérdés foglalkoztatja. 1916-ban emelkedik Kürschák József a műegyetem rektori székébe. A rektorok díszes sorában ő az első, aki a Rector
