M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1935-1936
Első rész - Beszédek
87 nek nem tartotta. A tiszta matematikában maradva matematikai gondolkodásra nevelt. A többit az irodalom forgatására bízta. A túlterheléstől nálánál jobban senki nem óvakodott. Elve az volt, hogy keveset, szabatosan, világosan és mindenek- felett öntevékenységre serkentően tanítsunk. „A tudományból — mondotta — magam is igazán csak azt értettem meg, amit önállóan átgondoltam, vagy egy, ha szerény lépéssel is, előbbrevittem.“ Előadásai mellett Kürschák József a század első éveiben a két Bolyai műveinek újabb kiadásánál segédkezik, Paul Stdckellel együtt Bolyai Jánosnak a prioritásban vele osztozó Nicolaj Lobacsevskij vizsgálataira vonatkozó, érdekfeszítő észrevételeit publikálja, erősen megrostálva és bő magyarázatokkal ellátva, végre König Gyula monografikus nagy művének sajtó alá rendezésében vesz részt a mester idősebb tanítványával Rados Gusztávval együtt, kit tisztelettel és szeretettel üdvözlünk körünkben. A nagy elfoglaltság ellenére három rövid dolgozatra is marad idő. Egyről meg kell emlékeznünk. Korunk princeps mathematicoruma, a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-nagydíjának nyertese, David Hilbert a geometria alapjairól 1899-ben megjelent híres ünnepi iratában az euklidesi geometria sarkelveit öt csoportban kristályosította ki s megvizsgálta, hogy egy elemi geometriai igazság igazolására minő sarkelvek, feltételek, szerkesztéseknél segédeszközök szükségesek. Többek között kimutatta, hogy a folytonosság sarkelvére nem támaszkodó szerkesztéseknél vonalzó mellett a minden körzőtáskában található kéttűs mérőkörzővel, tehát a puszta távolságátrakóval is megelégedhetünk anélkül, hogy e két eszköz a többi szerkesztéseknél a vonalzót és körzőt pótolhatná. Kürschák József mármost 1902-ben, egy másféloldalas dolgozatában megállapítja, hogy a vonalzó és a tetszésszerinti nyílású, tehát csuklós mérőkörző, pusztán vonalzóval és egyetlen egy nyílású, tehát merev mérőkörzővel pótolható. Mivel a geometria hilberti bibliájának azóta megjelent hat kiadásából minden matematikus ezt, felfedezőjének nevével együtt előbb-utóbb megtanulja, Kürschák József legismertebb eredményének nevezhetjük.