M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1935-1936

Első rész - Beszédek

74 Gazdasági fejlődésünk és megerősödésünk kulcsa egész­séges gazdasági szellem kialakulásában van. Ezt hirdeti ritka meggyőződéssel Chorin Ferenc sokkal kedvezőbb viszonyok között. Jóval nagyobb felelősségérzet követeli ezt parancsoló szükségességgel ma, amikor valljuk meg, forradalmi szellem fonja át a világot. A Kelet romboló szelleme döngeti erősen a nyugati kultúra és civilizáció kapuit. Erőt és sikert a kultúr- államok gazdasági és szociális életének a megbontásán keresz­tül akar elérni. Felhasznál minden rést, amelyen behatolhat és vigyorogva nézi minden egyensúly megbontását, avagy bármely zavar előidézését. Ne tévesszen az meg, hogy ez a forradalmi szellem minő formát vesz. A cél mindig ugyanaz, a bomlás és romlás terjesztése. A világnak minden erővel állást kell foglalnia e szellemmel szemben. Az egészséges gaz­dasági szellem elsősorban céltudatos gazdasági politikát köve­tel meg. Ezenkívül oly gazdasági tevékenységet, ahol az egyes érezze azt, hogy gazdasági működésével nagy nemzetcélok szolgálatában áll. Ez a gazdasági szellem sokszor lemondást és áldozatkészséget tesz elengedhetetlenné, továbbá tudással mélyített fáradhatatlan és kitartó munkát. Hatása azonban akkor lesz, ha az egész társadalmat és annak minden egyedét áthatja. Ebből következik, hogy ennek az egészséges gazdasági szellemnek kialakításához nem elégséges csak az, ha az állam és egyes kivételes egyéniségek megteszik a maguk kötelességét. Hivatásának akkor fog megfelelni, ha az ifjú nemzedékek lelkét átjárja az a tudat, hogy ne csak az állam felé tekint­senek, hanem amellett, hogy a gazdasági élet különböző terü­letein helytállnak, a magasabb gazdasági tudás és több isme­ret arra kötelezi őket, hogy ne féljenek visszamenni az eke szarvához, ne restelljék iparosnak lenni és ne szégyeljék a kereskedői hivatást. Nekünk nem túldimenzionált bürokráciára van szükségünk, hanem alapos tudással bíró, élethivatásuknak élő gazdasági egyedekre. Rájuk vár az a kötelesség, hogy a gazdasági tudást elvigyék a legkisebb falusi kunyhóig. Ma rideg valóságként áll előttünk az ifjúság majdnem kétségbe­ejtő sorsa. Kérdem, miért lehetetlen az ifjúságot odanevelni és megszervezni, hogy elsősorban a saját gazdasági tevékeny­sége kimélyítésével szolgálja a nemzet ügyét, másodsorban

Next

/
Thumbnails
Contents