M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1935-1936
Első rész - Beszédek
38 azután vége az ellenállóerőnek és — szép csendesen megjelenik a tüdővész. Ez a lényege a kérdésnek.“ így ír Fáy államtitkár és igaza van. A nálunk általánosan dívó kézi aratást ma már sem az aratómunkás, sem pedig a nemzetgazdaság szempontjából nem lehet helyesnek elfogadni. Mert míg a mérleg egyik oldalán az aratómunkás az aratási idő rövidsége miatt ember- feletti fáradság árán is alig tudja megszerezni a télirevalót, a másik oldalon a foglalkoztatása kedvéért kényszerült kézi aratással a rendszer hibája miatt szemveszteségtöbblet és minőségi leromlás címén jóval több kárt okoz, mint amennyi aratórészt kap. Érthető, hogy maga az aratómunkás hagyományos érzelmi okokból, de meg azért is ragaszkodik a mai állapothoz, mert fél, hogy még ezt a keserves munkával megszolgálható kenyeret is elveszíti. De meg kell és meg is lehet találni a módot arra, hogy a mezőgazdaság keretén belül olyan munkát kapjon kárpótlásul, amivel nem jár együtt a magyar föld népe színe-javának titkos és korai pusztulása. A munkaadó bőven megtalálja erre a fedezetet abban a megtakarításban, ami a fentiek szerint nem vonható kétségbe. Németország hamar felismerte a gépi aratásnak minden vonatkozásban jelentkező fölényét és a háború összeomlását követő gazdasági elszigeteltsége alatt mezőgazdaságát egészen a telítettségig felszerelte aratógépekkel. Náluk az egész országban átlagosan 100 ha szántóra és rétre 1907-ben még csak 1.2 arató- és kaszálógép esett, 1925-ben már 3.9, 1933-ban pedig már 5.2 jutott. Szászország vezet 7.9-del és legutolsó Kelet-Poroszország 3.5-del. Érdekes, hogy a keletporoszországi agrárterületeken, ahol a nagybirtokállomány a túlnyomó, aránylag legkevesebb az aratógép, éppúgy a vetőgép is, ami azonban nem visszamaradottságnak, hanem a gépek jobb kihasználásának a jele. Németország mai felszereltsége aratógépekkel oly fokú, hogy az aratási szemvesztesége minimális és hosszantartó nagy hőségnél sem kell félnie az aratás elhúzódása miatti túléréssel járó károsodástól. A mezőgazdasági géptechnikának csak néhány fontosabb kérdését ragadtam ki fejtegetésemben, annak jellemzése végett, hogy mezőgazdaságunk e téren is sok probléma megoldásával küzködik nehéz helyzetében. Az OMGE-viták során hazánk egyik legelismertebb gazdája, Blantz Jenő jószág-
