M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1935-1936
Első rész - Beszédek
28 Talán nem lesz érdektelen néhány adattal jellemezve egymással szembeállítanom a hazai és külföldi szélviszonyokat, megadván az évi szélsebességátlagot méter pro secundum értékben. A sopronmegyei Vitnyéden 2.9, az alföldi Turkevén 3.3, és Orosházán 3.9, Balatonföldváron 4.4, és a Kékes tetején már 6 m/sec. az átlagos széljárás. A Balaton- környék szélsebességét a biztonsági okokból már nem kihasználható viharos jellegű szelek emelik a többi vidék átlaga fölé. Belgium-, Franciaország- és Németországban 3.5—4.5, Angliában, Portugáliában és Spanyolországban 4.5—5, Görögországban és Hollandiában pedig 5—6 közt változik az átlagos szélsebesség. Ha már most figyelembe vesszük, hogy a hasznosítható szélenergia a pillanatnyi szélsebesség köbével arányos, beláthatjuk, hogy mennyivel kedvezőtlenebb a helyzetünk e tekintetben a tengerpartokhoz közel fekvő országokéhoz képest. Valóban úgy áll a dolog, hogy ha valamely vidéken évenkint 300 napon, napi 5 órán át csak 4—5 m-es szél használható ki rendszeresen, akkor az ingyen szélenergia ellenére is olcsóbb a Dieselmotor, vagy a szívógázmótor alkalmazása, nem is számítva azt a nagy előnyt, hogy az utóbbiak bármikor használatra készek. A gyárak katalógusai, ha megadják is a teljesítmény alapjául szolgáló szélsebességet, de a dolog természete szerint nem szavatolnak érte, miért is a gazda, hamis példák után indulva, többnyire a sötétbe ugrik. Alföldi szélmalmaink látszólagos rentabilitása abban rejlik, hogy a toronyban kompendiozusan elhelyezett malomberendezés üzeme egészen más természetű, mint a gazda igénye. A kis molnár akkor dolgozik, ha szele és őrölni valója van, máskor legfeljebb koplal; a gazda feladata azonban rendszerint időhöz kötött, munkájának elvégzése nem tehető függővé a teljesen bizonytalan széljárástól. A szélkerekek rentabilitása tekintetében azonban egészen megváltozhat a helyzet, mihelyt egy a közlekedéstől távol eső, gyéren lakott vidék energiával való ellátásáról van szó. Ott ahol sem vasút, sem használható utak nincsenek, a szélenergia esetleg egyedül lehetséges erőforrás. A szénnel és az olajjal való mértéktelen pazarlás évtizedek múlva könnyen oda-
