M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1935-1936

Második rész - Évkönyv

166 kiránduláson megismerték a Mátra eruptív kőzeteit, a parádi forrásokat, a recski bánya- és feldolgozó üzemet, Eger hévforrásait és környékének geológiai képződményeit, a Bükkhegység ÉK-i részét, az Aggteleki barlan­got, a rudabányai vasércelőfordulást és az ózdi vasműveket. 3. Tihany és Balatonfüred környékét keresték fel. 4. Jugovics Lajos m. tanár vezeté­sével az I. éves hallgatók a Dunabogdány melletti Csódi-hegyi andezit­bányákat tekintették meg. B) Közigazgatási osztály. Dr. gróf Teleki Pál ny. r. tanár megbízásából ár. Strömpl Gábor egyetemi magántanár Budapest környékének morfológiai és gazdaság- földrajzi megismertetésére kirándulást vezetett 1935. október 4-én Káposz- tásmegyerre és 1936. április 25-én a pesthidegkúti medencébe és a Remete­völgybe. 1936. május 17—20-án dr. Fodor Ferenc c. egyetemi ny. rk. tanár a Nyírségbe vezetett kirándulást a Nyírség települési viszonyainak és gazdasági életének megismertetésére. — Június 18-án dr. Kádár László tanársegéd vezetett kirándulást a Nagykevélyre és a solymári völgybe. Dr. Egyed István ny. r. tanár közigazgatási jogi szemináriumának hallgatói a tanszékkel kapcsolatban működő Községi közigazgatási prak­tikum vezetőjének, dr. Förhéncz Sándor községi főjegyzőnek meghívására a tanár vezetésével egésznapos kirándulás keretében Aszód községben megtekintették a községi ügyvitelt. Dr. Márffy Ede ny. r. tanár vezetésével a hallgatók megtekintették a székesfővárosi m. kir. rendőrséget, az ahhoz tartozó összes intézménye­ket, továbbá a pénzügyminisztériummal kapcsolatos M. Kir. Központi llletményhivatal működését. A pénzügyi jogot hallgató tanulókkal pedig a vezető tanár tanulmányi kirándulást tett Óbudára, ahol a Leipziger gyártelepen a szeszgyártást, valamint az azzal kapcsolatos élesztőgyár­tást, ecetgyártást és hamuzsírgyártást tanulmányozták, különös tekintettel a vonatkozó fogyasztási adók lerovásának szempontjaira. Ugyancsak itt tekintették meg a hallgatók a Leipziger teleppel kapcsolatos cukorgyár­telepet, ahol a cukoradó beszedésének kérdését tették tanulmány tárgyává.

Next

/
Thumbnails
Contents