M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1935-1936

Első rész - Beszédek

95

legkisebb részletére kiterjedő figyelemmel akarta újból megírni, sajnos, hogy ebből csak az 1. kötet jelenhetett meg 1927-ben.

Közgazdasági hallgatói számára 1925-ben megírja a magyar vasutak történetét. A további, ugyancsak a vasúttal kapcsolatos munkáiban nem annyira a vasút szorosan vett technikai részével foglalkozik, hanem inkább a közlekedés körébe tartozó kérdéseket tárgyalja.

Ilyenek a „Vasúti üzem gazdaságosságának mértéke“, mely műve akadémiai székfoglaló előadása volt és „A vasút helyzete a közlekedésben“. Ez utóbbiban a vasutat közlekedési versenytársaival, az automobillal és a repülőgéppel hasonlítja össze és megvédi a vasutat azokkal szemben, akik a vasutat már megöregedett közlekedési eszköznek szeretik nevezni.

Életének utolsó éveiben a „Nagyvárosok közlekedése“ című alapvető tanulmányát írja meg, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia a Chorin Ferenc-emlékéremmel és jutalomdíjjal tüntetett ki.

E munkájának folytatását alkotja a „Budapest közlekedése“ című tanulmánya, amelyben fővárosunk távolsági és helyi közlekedését tárgyalja.

Hogy Zelovich Kornél írói munkásságáról helyes képet alkothassunk, nem szabad elfelejtenünk, miszerint ő nem csupán a szakmáját műveli, hanem mint polyhistor igen élénk irodalmi működést fejt ki a műszaki vonatkozású történelmi munkák megírásával is. Ezek közül elsősorban kell említenünk „A M. Kir. József-Műegyetem és a hazai technikai felső oktatás története“ című forrásmunkának mondható művét, melyet 1922-ben a Műegyetem ötvenéves jubileuma alkalmából írt.

1932-ben pedig az „Institutum Geometriáim“ alapításának 150 éves évfordulója alkalmából írja meg a Műegyetem elődjének történetét és vele kapcsolatban a technikai oktatás fejlődését. E művében felsorolja mindazon nehézségeket, amelyek a technikai tudományok fejlődését gátolták. Az ókorban dívó filozófiai felfogás megvetette a hasznosságot és lealacsonyító foglalkozásúaknak tekintette például azokat, akik geometriai tudásuk alapján gépeket szerkesztettek vagy készítettek. Ez a felfogás idővel megszűnt, de még ma is akadnak olyan egyének, akik kétségbe vonják, hogy minden kiváló technikai alkotás mélyreható tudományos működésnek volna az eredménye.