M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1934-1935
Első rész - Beszédek
96 WAGNER LAJOS ERDÖMÉRNÖK-HALLGATÓ, AZ IFJÚSÁGI KÖR ELNÖKÉNEK BESZÉDE: Jó szerencsét! Üdv az erdésznek! Álljunk meg egy pillanatra az élet lüktető forgatagában s nézzünk vissza a hosszú küzdelmes útra, a 200 éves múltra. Az emlékezés szent fáklyáját gyújtjuk fel itt ma, hogy annak fényénél visszapillantsunk egy kissé. Azért jöttünk ma össze, hogy kegyelettel emlékezzünk meg dicső elődeinkről, kik 200 évvel ezelőtt megvetették alapját ifjúsági életünknek, annak a hatalmas egységnek, melyet nem tudott megtörni az idő mindent megemésztő vasfoga, melynek ágait néha megtépték dúló viharok, de törzse büszkén, keményen állta a viharokat. 1735-ben nyitotta meg kapuit Selmecbányán a „Bányaiskola“, melynek rendeltetése volt, hogy azokat a tudományszomjas ifjakat, kik életcélul a föld belsejében elzárt kincseknek a kutatását, feltárását tűzték ki maguk elé, „egy akolba“ és „egy pásztor“ alatt egyesítse. Selmec akkor még németajkú lakossága, melynek jellemvonása az egyszerűség s nyiltszívűség volt, meleg szívvel fogadta a „Bányaiskolába“ özönlő praktikánsokat. A bányaiskola megnyitása kezdetét jelentette az ifjúsági életnek. Megszületnek az ifjúsági egyesületek, testületi ünnepségek, szakestélyek, diákszokások, dalok, melyek teljesen egyedülállók, különlegesek voltak a maguk nemében, s kialakul egy teljesen különös bajtársiasság, a híres selmeci diákélet, melynek híre s hatása messze országokra kiterjedt. Ha az ott kifejlődött gyönyörű diákélethez hozzávesszük Selmec lakóinak megértő meleg szívét, s hozzáképzeljük Selmec ódon falainak romantikáját, akkor megérthetjük azt a bűvös varázst, melyet szívén viselt a selmeci diák élete végéig. A tanítás, a szakszokások, a dalok nyelve ekkor még német volt, de ez nem jelentette egyúttal azt, hogy az ifjúság nem volt magyar érzelmű, hiszen 1848-ban Kossuth zászlaja alá sorakozik az ifjúság és buzgó lelkesedéssel szolgálja a magyar szabadságharc szent ügyét s ezért büntetésül egy évig meg sem nyitották az intézetet. A magyarosítási mozgalom 1808-ban indult meg, mikor is az erdészeti osztállyal bővült az ekkor már akadémiai
