M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1934-1935
Első rész - Beszédek
68 zott, ha egyáltalában áldozhatott sajátjából ilyen célokra. De, hogy viszont ezek az írások a kormányzati és igazgatási férfiak gondolkozásmódját tényleg befolyásolták: mutatja pl. Kolozsváry Sámuelnek 1700-ban erdélyi bányainspektorrá történt kinevezése, akit az ott járt udvari bizottság azon az alapon ajánlott a király kegyelmébe, hogy „a bányászat terén rendkívüli ismeretekkel és tudománnyal rendelkezik“. IV. Ha a könyvek megingatták a régi titkolódzás korhadó bástyáit, úgy teljes lerombolásuk az állami rendszeres szakoktatás behozatalának köszönhető, mely eleinte kizárólag a kincstári üzemek személyzetének succrescentiáját tartotta szem előtt, az 1735-ben Selmecen és 1747-ben a Bánságban és Szomolnokon létesített bányaiskolákon azonban a privát bányászat alkalmazottai részére is megnyitotta kapuit. A selmeci főkamaragrófhoz intézett 1676. szeptember 22-i Instructio meghagyja, hogy alkalmas fiatal embereket — jövőbeli előléptetésük és megüresedett állások betölthetése végett — a bányaméréstanban és más bányászati és kohászati tudományokban ki kell képezni s e célból „Expectansok“ gyanánt alkalmazni. Az expectansok, más néven praktikánsok, bányatiszt- jelöltek, kategóriája azonban ekkor talán évszázados, de be- bizonyíthatólag legalább több évtizedes múlttal dicsekedhetett; hiszen már az 1632. január 10-i udvari rendelet is megemlékezik róluk, mint akiknek javadalmazása évi 120 forintban van megállapítva. Hogy pedig az üzemvezetők az intelligens tanulóifjaknak ismereteit közönséges adminisztratív írásmunkákra fel ne használják, arról, megróvási nyilatkozat mellett, 1703-ban történt felsőbb gondoskodás. Az előrelátó intézkedések ellenére is — különösen a speciális szakokban — időnként mégis személyzeti hiány mutatkozott. A selmeci főkamaragrófhoz 1724. december 20-án intézett udvari kamarai rendelet panaszolja, hogy Erdélyben a bányabírói és ugyanott két pénzverészeti tiszti állás betöltetlen, mert nincs, akire a kérdéses hivatalokat nyugodt lélekkel rábízni lehetne, s egyben felhívja a főkamaragrófot, hogy válasszon ki és terjesszen fel néhány tehetséges fiatal egyént, akik az egyes üzemágakra oly módon képeztetnének ki, hogy
