M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1934-1935
Első rész - Beszédek
66 jog keletkezik, mely a 1573-iki Miksa-féle bányarendtartásban éri el teljességének tetőpontját. Az utóbbi előírja, hogy a munkaszerződést a bányahatóság közreműködésével kell megkötni; részletesen szabályozza a felfogandók, de különösen az ifjú munkások testi ereje és egészsége tekintetében megkívánt törvényes feltételeket; nyolc órában maximálja a földalatti munkaidőt; tiltja a truckszisztémát; rendezi a bérfizetési terminusokat; sommás bírói utat nyit a hátralékos munkabér behajtása végett s megfelelő preventív üzemi óv- rendszabályokkal gondoskodik az alkalmazott személyzet testi épségéről és egészségéről; mimellett kedvező privilé- giális lehetőséget nyújt a munkásság háztartási s egyéb elsőrendű szükségleteinek olcsó beszerzésére. A keresetképtelen vájárok, illetőleg hátrahagyott családtagjaik támogatását 1496. óta az úgynevezett bányatársláda (bányatárspénztár) látta el, mely a betegség, rokkantság, öregség, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítási ágazataival, — ilyen egységes feladatkörben — úgyszólván egyedüli intézménye volt gazdasági életünknek a közelmúlt napokig; sőt a betegségbiztosítás ügyét az 1927: XX. t.-c. kibocsátása után is, mint az Országos Társadalombiztosító Intézetnek autonómiával felruházott különálló intézete, sok bányaműnél ma is a bányatárspénztár szolgálja. Végül a kép teljességének okából érintenem kell a bányászatnak az erdészet körül szerzett érdemeit. A bányaácsola- tok, a kohók fűtése, az üzemi külső építkezések stb. által előidézett rendkívüli faszükségletnek fedezése végett, szakelődeink nemcsak fejszével indultak az őstermészet rengeteg vadonjaiba, hogy kincsüket előrelátás nélkül, barbár módon kipusztítsák, de kultúrát is vittek az erdőbe: a bányászat volt az első, mely a fakitermelésnek szisztematikus szigorú szabályozásával és okszerű ültetésekkel gondoskodott arról, hogy amit az egyik nemzedék letarolt, a természet kifogyhatatlan ereje az utódok gazdasági céljaira ismét felújítsa. III. Láthatjuk, hogy az üzem már a hajdankori bányák vezetőjét is igen szerteágazó és heterogén feladatok elé állította, melyek ásványtani, geológiai, kémiai, fizikai, technikai, erdészeti, gazdasági, jogi és üzleti ismereteket tételeztek föl s lelkületében magasfokú szociális érzéket kívántak meg. A