M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1934-1935
Első rész - Beszédek
54 nem is az egyetemi anyagban, hanem az alsóbb matematika elemeiben való járatlanságra vezethető vissza. Ez a tarthatatlan állapot nem a középiskolára, hanem az ifjúságnak a meny- nyiségtan iránt előbb említett idegenkedésére és némi tekintetben az illető középiskolai tanár előadásaira vezethető visz- sza, aki nem fordít elég szerető gondot a matematika meg- kedveltetésére. De ilyen személyhez kötött szempontoktól eltekintve, a bajok oka részben talán a középiskolai anyag minőségében és terjedelmében is rejlik. így sokan kifogásolják, hogy a középiskola — bár korlátoltan — de a felsőbb mennyiségtanra is kiterjeszkedik és azt tartják, hogyha az erre szánt idő a középfokú matematika elemeinek behatóbb tárgyalására és gyakoribb átismétlésére fordíttatnék, az eredmény kedvezőbben alakulna ki. Ezeknek a részletkérdéseknek a tárgyalása azonban messze vinne és ez elmefuttatás szűk kereteibe be nem illeszthető. Áttérek most a felsőbb mennyiségtan méltatására, amelynek kötelező művelése és tanítása egyrészt a tudományegyetemek, másrészt a technikai főiskolák hatáskörébe tartozik. Mindkétfajta egyetemnek célja azonos, nevezetesen matematikai igazságok kutatása és abszolút érvényű törvényekbe való foglalása. Csakhogy az előbbieket elvileg kizárólag a tudomány öncélú fejlesztésére irányuló szándék vezeti, az utóbbiak tevékenységénél pedig a levezetett matematikai tételeknek a gyakorlati életre való alkalmazhatósága is különös figyelemben részesül. A mérnök szempontjából kiindulva, mindenekelőtt rámutatunk arra, hogy a műszaki tevékenység nem egyéb, mint a természet erőinek és anyagainak matematikai alapon való gyakorlati kihasználása. Kérdés, vájjon e törekvésében az elemi középfokú számvetésen túl mi hasznát veszi a technikus a felsőbb matematikának? Feleletül álljanak itt mindjárt a felsőbb mennyiségtan által leegyszerűsített matematikai képletek, amelyek műszaki számításoknál lényeges könnyítést és nagyobb áttekinthetőséget biztosítanak és amelyeknek ismerete nélkül a praxisban közkézen forgó segédkönyveket, pl. a mérnök zsebkönyvét, az ú. n. Hütté-t megérteni nem lehet. De van sok olyan természetű technikai fel-
