M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1934-1935
Első rész - Beszédek
39 mezőgazdasági erőinek gazdasági és szociális fejlesztésével foglalkozó tudomány, ismervén a mezőgazda és a mezőgazdaság individuális jellegét, a mindenható állam beavatkozásának korlátáira s az egyéni szabadság termésfokozó erejére is kell, hogy nyomatékosan ráutaljon. Éppen ezért az agrár- politikai kutatás nem állhat meg a jelenségek konstatálásá- nál, leírásánál, kritikájánál, de az állam összlakosságának érdekében kell, hogy javaslatokat tegyen a föld termőképessége, a termelés intenzitásának, érték- és munkaalkalom teremtésének érdekében, hogy a mezőgazdasági termelő osztályon keresztül az egész nemzetcsalád vitalitását, fennmaradásának néperőben és élelmiszerbőségben rejlő alapját fokozza. De a mezőgazda az utóbbi évek konjunktúraváltozásaiból megtanulhatta, hogy évtizedekre megállapított tervek merev érvényesítése sokszor több kárt okoz, mint a vis inerciáé konzervatív vonalvezetése. A mezőgazdaság eredményes fejlesztése és fejlődése tehát adottságok gyors mérlegelésén fordul meg, azért ennek az összmunkának nemcsak tervszerűnek, de folyamatosnak és állandónak kell lennie. Ezt célozza az a kutató intézet, amelyet a mezőgazdasági viszonyok állandó megfigyelése érdekében, amerikai és német mintákra, de magyar elgondolással, ez év folyamán szándékozunk felállítani, nemcsak az agrártudományok gyarapítása érdekében, de pedagógiai célkitűzéssel részint hallgatóink, részint a közvélemény nevelése érdekében. Mert amint ma Európa egyik legkiválóbb agrárpolitikusa, Aereboe kifejtette, sem a gazdának, sem az agrárpolitikusnak nem elég a mező- gazdasági szaktudás, hanem ismernie kell a közgazdasági élet és a közgazdasági politika egész területét, a piackutatás, a kereskedelmi szokványok, a vám- és valutapolitika, a hitelügy stb. vonatkozásait, de vice versa kívánatos, hogy a köz- gazdasági élet más tereken dolgozó munkásai és a kormányzat is e jelenségekről állandóan tájékozva legyen s a maga munkáját, amely a tőkeelosztáson és a közhatalmi irányításon keresztül a gazdasági élet egyetemes fejlődését determinálja, ahhoz szabja. Nem lehet az agrárpolitikus feladata iparfejlesztési vagy általános hitelügyi irányvonalat húzni, de a mezőgazdaság fejlesztésének általános feltételei közül ezek kikapcsolhatok
