M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1934-1935
Első rész - Beszédek
36 adhat olyan stabilitást üzemterveiknek, jövedelmezőségi számításaiknak, mint a hazai ipar nyersanyagszükséglete és munkásainak fogyasztóképessége, minden természeti gazdagsága ellenére sem tud gyarmati helyzetéből szabadulni. A piac számára való termelés figyelmet érdemel az ipari országokban éppúgy, mint a kivitelre utalt agrárországokban. Az ipari fejlődés, amely nagyobb eltartási kapacitásával a mezőgazdaság népfölöslegének elhelyezkedést és a jövő generációnak biztosabb megélhetést jelent, épúgy alátámasztandó a hazai mezőgazdaság többtermelésével, mint az agrárországok exportja, amely lehetővé teszi egyrészt a nyersanyagbeszerzést a hazai ipar, vagy a belföldön nem termelt cikkek beszerzését a hazai fogyasztás számára. A munkanélküliség nagy problémájának mezőgazdasági vonatkozásait sem lehet kizárólag és állandóan az ellátási gazdaságokra való áttéréssel megoldani. Igaz, hogy egyes országokban, ahol elegendő földterület áll rendelkezésre, gyorsított birtokreformmal a nagybirtok szántóföldi és réti birtokállományának határáig lehet a munkások momentán munka- alkalmát és elhelyezkedését földosztás révén is biztosítani, lelkiismeretesen mérlegelendő azonban az a szempont is, hogy ez a reform a nagybirtok magasabb produktivitásának felső határáig terjedőleg nem lassítaná-e a városi és ipari fejlődést és ezenkívül figyelembe kell venni e megoldásnak azokat a közgazdasági nehézségeit, amelyek minden új berendezkedésnek álló és forgó tőkében való szükségletével, az új üzemek meggyökereztetésének néhány évre kiterjedő költségeivel kapcsolatosak. A munkanélküliségnek birtokreform útján való megoldása a háború utáni Európa tőkeszegénysége, a bizonytalan piac, belső és külső értékesítési nehézségek miatt a szociális kérdés megoldásának legnehezebben járható útját jelenti. A lassúdó termésfokozás és a várható népszaporodás egybevetése alapján esztendőkre kiszámítható az a kritikus pillanat, amikor az ipari termelés munkaalkalmainak fejlesztése nélkül, szociális forradalomba kerülne a háztartási gazdaság túlnyomó rendszerére felépített ország. Ennek a generációnak a legsúlyosabb gazdasági helyzettel kell megküzdenie, olyan terheket kell vállalnia a múlt hibáiért, amelyek meggondolás
