Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1966-1967
Disszertációk
dolgozat, kitérve a forgalmi folyamatokra vonatkozó sztochasztikus modellek áttekintésére és rendszerezésére is. A harmadik rész a címben külön kiemelt témakörrel foglalkozik. Elemzi a forgalom-összetétel változásainak hatásait, rámutat azok sajátos vizsgálati módszereire, hangsúlyozva a forgalomanalizátorok, mint a legkorszerűbb (távlatban hazánkban is alkalmazható) regisztráló berendezések szerepét. A befejező rész a korszerű forgalomvizsgálatok hazai alkalmazásának és az egységes forgalomvizsgálati rendszer kialakításának kérdéseit tárgyalja. A tanulmányhoz csatlakozó „Függelék” a matematikai statisztikai eljárások forgalomvizsgálatok értékelésére való alkalmazására mutat be példákat. RING GUSZTÁV egyetemi adjunktus HŐVEZETŐKÉPESSÉG MÉRÉSE ÉPÍTŐANYAGOKON ÁTMENETI HŐÁLLAPOTBÓL Műszaki doktori értekezés Megvédés időpontja: 1967. április 24. Eredeti terjedelme: 45 oldal. Az újonnan kialakított mérőberendezés a t mérési idejét 1—2 percre szorítja le, az építőanyagoknál megkívánt 5%-os pontossági határon belül. A mérés elve: egy megfelelően kialakított hőforrásból hőimpulzust bocsátunk ki, és mérjük a hőmérséklet maximális értékének kialakításához szükséges időt a hőforrástól néhány cm-re elhelyezett termooszlopon. A hőforrás és a termooszlop távolságának, valamint a hőforrástól r0 távolságban kialakuló hőmérsékleti maximum mérésének idejéből a hőfokvezetési tényező meghatározható a z + z’ = rftl6a egyenlet segítségével z' jelenti a hőimpulzus kibocsátásának idejét. A mérés alkalmas helyszíni vizsgálatok elvégzésére is. FEKETE ANDRÁS egyetemi adjunktus AZ ESŐZTETŐ ÖNTÖZŐBERENDEZÉSEK ÜZEMI EGYSÉGEINEK GAZDASÁGOS KIALAKÍTÁSA Műszaki doktori értekezés Megvédés időpontja: 1967. április 18. Eredeti terjedelme: 63 oldal, 3 táblázat, 66 ábra. A disszertáció bevezetőjében összefoglalja hazánk és a külföld öntözött területének fejlődését 1930—1964 között, majd elemzi és százalékosan kimutatja a különböző öntözési módok közötti arányokat és megállapítja, hogy világviszonylatban az esőszerű öntözési mód javára tolódott el az arány a felületi öntözési módhoz képest. Az esőszerű öntözés üzemével kapcsolatos munkamennyiségek számítása alapján összefüggések állapíthatók meg a kézi csőtelepítések esetén felmerülő munkamennyiségek számítására. Az összefüggések kimutatják a legkevesebb munkamennyiséggel megoldható üzemi formákat. Kialakíthatók olyan területelemek, amelyek az esőztetőfürtök ill. rendszerek beruházási és üzemköltségeit is figyelembevéve gazdaságosan öntözhetők. 121
